Szóköz podcast

Nyelvi babonák

1986-ban jelent meg Szepesy Gyula Nyelvi babonák című kötete, mely néhol sarkít ugyan, de megfontolandó kijelentéseket tesz. Ha a könyvet nem is, címét valószínűleg sokan ismerik, mert nyelvész, illetve nyelvművelő körökben is gyakran előforduló szókapcsolat. Szepesy Gyula így fogalmaz:

„Mi a babona? A babona általában véve: tévhit, amely bizonyos jelenségeket a természet törvényein kívül álló képzelt erők működésének tulajdonít. A nyelvi babona is tévhit. Terjesztői minden vizsgálódás és tájékozódás nélkül nyilvánítanak helytelennek olyan nyelvi eszközöket, amelyek a nyelv rendszere szempontjából teljesen kifogástalanok, és összhangban állnak a nyelvhelyesség általánosan elfogadott elveivel.”

A helyesnek ítélhető nyelvi formulák száma, fajtája azonban nagyon tág – még ha ezek nem is mindig helyénvalók. Szepesy szerint például helyesnek kell tartanunk azt a köznyelvben és irodalmi nyelvben használt nyelvi eszközt, amely már hosszú idő, esetleg évszázadok óta, sőt ősidők óta él nyelvünkben, megtalálható a népnyelvben vagy legalábbis számos nyelvjárásban, vagy megtalálható legnagyobb íróink-költőink műveiben. 

Legelterjedtebb nyelvi babonánk épp az előbbiekben felvetett nyelvi eszköznek, a regionalizmusok, tájnyelvi kifejezések, az emberek személyes anyanyelvjárási kifejezéseinek a javítása, sőt, olykor egyenesen hibának bélyegzése. Nyelvhelyességről csak az írásbeliség, az irodalmi köznyelv kialakulása óta beszélhetünk, akik tehát azelőtt éltek, mind nem tudtak helyesen beszélni magyarul? Hogyne tudtak volna. Ahogyan az is tud, aki krumpli helyett pityókát, kukorica helyett málét vagy törökbúzát mond. Soha ne mondjuk azt senkinek, főleg gyereknek, hogy „annak nem úgy mondják”, hiszen amellett, hogy osztálytársai, környezete kiközösítheti, önértékelésének is ártunk vele, sőt, azt érjük el, hogy meg se merjen szólalni. Fontos azonban tudatosítani, hogy milyen közösségben hogyan kell használni bizonyos szavakat. Azt, hogy mennyi a pityóka kilaja minden bizonnyal az erdélyiek többsége megérti, de nem ezt mondjuk, ha egy magyarországi piacon vagyunk, vagy nem így értékeli a mezőgazdaság alakulását egy közgazdász a televízióban. Ugyanígy helyes például a futtam forma a futottam, az aluhat az aludhat vagy akár az ez miatt / az miatt az emiatt / amiatt helyett; viszont köznyelvben, nyilvános beszédben inkább az utóbbiakat javasolt használni.

Az eredeti adás 2017. szept. 12-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Neked mi a véleményed?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .