Szóköz podcast

Nyelvi babonák 2.

Szepesy Gyula Nyelvi babonák című kötete 1986-ban jelent meg, nyelvvel, nyelvhasználattal kapcsolatos tévhitnek nevezve minden olyan vélekedést, amely helytelennek ítél számos, valójában igenis helyes formát. Bár néhol ő is sarkít, sok igazság van a gondolataiban. Így helyes például minden olyan nyelvi eszköz, ami már (kis túlzással) ősidők óta része a nyelvünknek, megtalálható nyelvjárásainkban. 

Helyesnek kell tartanunk továbbá azt az idegen eredetű vagy idegen mintára keletkezett nyelvi eszközt, szót, szófordulatot, amelynek eredete a magyar nyelvközösség tudatában már elhalványult, és csak tudományos úton mutatható ki. Ugyanígy helyesek azok a szavak, amelynek idegen eredete fölismerhető ugyan, de régóta használatos nyelvünkben, ráadásul fontos funkciója van, vagy azok, amely nem régen került ugyan be nyelvünkbe, de valamilyen szempontból hasznosnak bizonyulnak. Jó példa az iskola, málna, szervusz szavunk, melyek teljesen beépültek a nyelvbe, ugyanakkor az informatika, technológia kifejezései is elfogadottak. Kényesebb a dolog, ha a kisebbségben élő magyarság a többségi nemzettől kölcsönzött kifejezéseiről ejtünk szót. 

Minden helyes tehát? – kérdezhetjük. Mindenekelőtt ismét hangsúlyoznám, hogy a kérdést ne helyes – nem helyes, hanem helyénvaló – nem helyénvaló párban tegyük fel. Helyes az a mondat, hogy „voltam a primărián és megkaptam az adeverinţát a cererehez”? Természetesen, és az is kétségtelen, hogy sokan meg is értették. Ugyanakkor nem helyénvaló és kerülendő, hiszen mind a primăria – polgármesteri hivatal, mind az adeverinţă – igazolás, mind a cerere – kérvény szavaknak megvan a magyar megfelelője, indokolatlan tehát a nem magyar használatuk. Sajnos, rendszeresen hallható toll/golyóstoll helyett a pix, fűtőtest helyett a calorifer, bérlet helyett az abonament, vagy akár fokhagymás helyett, hogy usturoi-os, sajtos helyett, hogy caşcavalos…  Szülőként, tanárként itt is, mint a tájszavak esetében nem összeszidnunk kell a gyermeket, hogy „nem beszél jól”, hanem rávezetni arra, hogy hol hibázott. Például megkérdezhetjük, hogy hogy mondod ezt másképp, vagy esetenként, ha érti a gyermek az ilyesfajta utalásokat, visszakérdezhetünk, hogy nem értettem, mit is mondtál? Fontos megtanulnia, hogy vannak helyzetek, amikor tudatosan figyelnie kell szóhasználatára.

Tudnunk kell ugyanakkor, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott Értelmező Kéziszótár több határon túl használatos nem magyar szót is felvonultat, 5-ös, tehát a külhoni magyarok nyelvében élő kifejezések kategória alatt. Ez abból a szempontból örvendetes, hogy megismerheti a teljes magyar nyelvterület a laska, döblec, borkán szavainkat, viszont elősegíti a nyelv leegyszerűsödését, a magyar megfelelővel is rendelkező idegen szavak terjedését.

Az eredeti adás 2017. szept. 13-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Neked mi a véleményed?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .