Szóköz podcast

Túllő a lovon – keveredett szólások 1.

A Deme László által nyelvünk virágainak nevezett szólásaink, közmondásaink többsége évtizedek és -századok óta hagyományozódik, némelyik olyan régóta, hogy eredete, eredeti jelentése már teljesen homályba vész számunkra. Ennek ellenére nem mindegy, hogy hogyan használjuk őket, hiszen épp a hagyományozódás miatt egy bizonyos formának van jelentése.

A ’gondtalanul él, élvezi az életet’ jelentésű Él, mint Marci Hevesen szólás (az előbb említett jelentésén kívül) tulajdonképpen semmit nem mond. Mégsem mondhatjuk azt helyette, hogy Él, mint Jóska Kolozson, mert ez utóbbinak végképp semmi értelme, ilyen szólás nincsen. A macska is a forró kását kerülgeti, nem pedig a forró levest, vagy forró sültet. Árulni pedig egy gyékényen szoktunk valakivel (ha azonosan gondolkodunk), nem pedig egy lepedőn, vagy egy asztalon.

De talán ennél is jobban meggyűlik a bajunk, ha hasonló szerkezetű szólásokkal, közmondásokkal állunk szemben, amelyeknek egyes esetekben még akár a jelentése is közel áll egymáshoz. Sajnos nem egy alkalommal találkozunk ilyen összekeveredett szólásokkal, amikor a beszélő hallott valamikor valamit, de nem tudja pontosan felidézni. Íme néhány példa:

Gyakran hallhatjuk: összerúgták a port. Ennek így semmi értelme. Van viszont annak, hogy rúgják a port, azaz mulatnak, táncolnak; illetve annak, hogy összerúgják a patkót, azaz összevesznek. Szintén nem helyes az áll, mint borjú az új kapu előtt. A borjú ugyanis bámul az új kapura, hiszen nem ismeri fel; állni Bálám szamara áll, akár azt is hozzátehetjük, hogy a hegyen – ez Bibliai eredetű.

Nem állhat kifele a szénája sem valakinek, kifele állhat viszont a szekere rúdja, illetve rosszul állhat a szénája – egyik sem jelent sok jót az illetőre nézve. Nem tudunk túllőni a lovon – viszont túllőhetünk a célon, és áteshetünk a ló túlsó oldalára.

Végezetül a Mohácsi testvérpár által írt Csak egy szög című darabot idézném – melynek egyik legfontosabb szövegszervező eleme a nyelvi humor, s mint tudjuk, ennek megértéséhez igencsak jól kell ismernünk nyelvünk mechanizmusait, nem egy esetben emellett valamelyes általános műveltséggel is kell rendelkeznünk. Ahogy tehát a Csak egy szögben mondják: „ne kerülgessük, mint forró macska a bádogtetőn a hegedűst”. Én kérek elnézést!

Az eredeti adás 2017. szept. 19-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Neked mi a véleményed?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .