Szóköz podcast

Egyelőre vagy egyenlőre?

A nyelvhelyesség szabályainak alkalmazása sokszor nem csak azért lényeges, mert adott esetben ez helyénvaló, hanem mert ha nem a megfelelő szót használjuk, akár félreérthetők lehetünk. Pongyola beszédstílusban – akár otthonos környezetben, akár stíluselemként használjuk – természetesen elmosódhatnak a határok, de jobb, ha minden alkalommal figyelünk a különbségekre.

Talán az egyik leggyakoribb, amit összekeverünk, az az egyenlőre – egyelőre szópár. Egyenlőre tudunk osztani egy tábla csokoládét, vagy szabni a nadrág szárát; ha viszont azt szeretnénk mondani, hogy most még, akkor az egyelőre a megfelelő, -n nélkül!

Sajnos, nemcsak szóban, de írott szövegben is gyakran látom, hogy egyhangúlag helyett az egyhangúan alakot használja a szerző. Nem kicsit megmosolyogtató ez a baki. Rendszerint abban az esetben használjuk ezt a kifejezést, ha például azt szeretnénk mondani: egy ülésen mindenki elfogadott egy bizonyos javaslatot. Ez esetben egyhangúlag szavaztak, azaz egy, tehát azonos hang, azonos gondolat alapján. Olykor viszont megtörténik, hogy egyhangúan, tehát unottan teszik ugyanezt.

Hasonló ugyan a jelentése, de nem pontosan ugyanaz az érdekeltek és érdeklődők szónak. Az érdekeltek egy bizonyos ügyben azok, akik érintettek, akikre vonatkozik, akikre hatással van az adott dolog. Ez a csoport sokszor, de nem feltétlenül esik egybe az érdeklődők csoportjával, azaz azokkal, akiket érdekel az ügy, a kérdés. Érdekelhet valami akkor is, ha nem vagyok érintett, figyeljünk tehát a megkülönböztetésre!

Gondatlanok vagy gondtalanok vagyunk-e? Előbbi esetben figyelmetlenek, felelőtlenek volnánk, utóbbiban viszont felhőtlenül boldogok. Az sem mindegy, hogy szívelünk, vagy szívlelünk valakit, valamit. Ha ugyanis nem kedvelünk egy illetőt, akkor nem szíveljük, a jó tanácsokat azonban érdemes megszívlelni. Sokszor okoz gondot a helységhelyiség közötti különbség is. Budapesten, az Országos Széchenyi Könyvtár mellékhelyiségében olvastam: Kérjük, vigyázzanak a helység tisztaságára! Megható, hogy mennyire aggódnak a város kinézetéért: a helység ugyanis települést jelent, a helyiség pedig egy házon belüli szobát, teret. Ahogyan Bencze Imre mondja az Édes-ékes apanyelvünkben: „Helyes, kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség.”

Az eredeti adás 2017. szept. 20-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Neked mi a véleményed?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .