Miért egy, hogyha sok?
Az egyes szám – többes szám egyeztetése elméletileg nagyon egyszerű: pl. alma – almák; almám, almáim. Tehát, alapesetben, a ragozott igealak számban egyezik a nyelvtani alannyal. Vannak viszont kivételek…
Mindenszentek, háromkirályok
Az egynél nagyobb számra utaló névelőszerűségek után nem többes, hanem egyes számban áll a névszó: öt bárány, sok zebra, minden liliom. Ez így van az ómagyar kor óta, olyan jellegzetessége ez nyelvünknek, amely megkülönbözteti a világ legnagyobb, legismertebb nyelveitől, ahol ilyen esetekben is többes számban áll a névszó. Tehát az *öt bárányok, *sok zebrák, *minden liliomok formák nemcsak fülünket sértik, de idegenek is a magyar nyelvtől és idegen behatásra tűnnek fel időről időre. Bizonyítja ezt a *minden szentek vagy a *három királyok. Ezekben az esetekben ennek a formának a használatát a hagyomány szentesítette, viszont kialakulásuk idegen nyelvi (leginkább latin) tükörfordításnak köszönhető. Ráadásul ünnepnévként mind a kettő egybe írandó: mindenszentek, háromkirályok.
Összes művei és összes elnökei?
A számnevek, illetve a sok, minden névelők esetében elég jól működik nyelvérzékünk, tehát nem tesszük többes számba a hozzájuk kapcsolódó névszókat – kivétel csupán a minden idők vagy a minden körülmények között szókapcsolatok. Tapasztalatom szerint azonban sokkal több gond adódik az összes névelővel. Alapesetben ugyanaz érvényes erre, mint a sokra vagy mindenre: a gyerekek megették az összes befőttet; hívd meg az összes barátodat – tehát nem az összes befőtteket, vagy az összes barátaidat. Egyetlen, hagyományos kivétel, amikor egy szerző minden művére utalunk: XY összes művei. Talán ezért is kezdenek elterjedni az ilyesféle példák, mint: az összes cégek és egyesületek adatbázisa vagy ott voltak az összes pártok elnökei – az összes cég és szervezet adatbázisa és az összes párt elnöke helyett. Ez utóbbi esetben még van egy csavar: az *összes pártok elnökei ugyanis nemcsak több pártra utal, hanem arra is, hogy mindegyik pártnak külön-külön is több elnöke van – holott a beszélő minden bizonnyal nem ezt akarta mondani.
Jönnek a Homok titkai
Bár nem a fenti kategóriákba sorolható, látszólag ide tartozik, ezért itt említem meg a szinte mindenkinek gondot okozó magyar napok szókapcsolat. A magyar napok ugyanis nem kezdődnek, hanem kezdődik – a megnevezéssel ugyanis egy fogalmat jelölünk, a magyar napok rendezvénysorozatát, így fogalmazva pedig már természetes, hogy egyes számot használjunk. Általános iskolai magyartanárnőm példájával élve: édes fiam, mikor szólsz nagymamádnak, hogy kezdődik a sorozata, azt mondod, hogy jön, nem pedig jönnek a Homok titkai (vagy hogy aktuális példával éljek: jön a Drága örökösök.)
Az eredeti adás 2017. szept. 28-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.
One Comment