Szóköz podcast

Új helyesírású szavak

Már megjelenése előtt évekkel nagy port kavart az akadémiai magyar helyesírás új, 12. kiadása, de, mint lenni szokott, ez esetben is nagyobb volt a füstje, mint a lángja a dolognak. Ami a mindennapi használatot illeti ugyanis, inkább könnyebbé vált helyesen írni.

De miért van szükség egyáltalán változtatásra? – hangzott, hangzik sokfelőlről a kérdés. Az Anyanyelvápolók Szövetsége honlapján olvasható egy interjú Prószéky Gábor nyelvésszel, az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának elnökével, mely sok mindent megvilágít. Először is: a magyar helyesírás nem „változik állandóan”: az első 1832-ben készült, az előző pedig, a 11. kiadás 1984-ben, tehát a mostani kiadásig több mint 30 év telt el. Másik fontos elv az új szabályzat kidolgozásakor az volt, hogy ez „felhasználóbarát” legyen, az a cél, hogy a normát közelítse a gyakorlathoz, a szabályokat az évtizedek óra használt formához. Prószéky Gábor szerint ugyanakkor a jó helyesíráshoz leginkább nyelvérzékre van szükség, a szabályzat csak egy ajánlás, amely alapján könnyebben megérthetjük egymást, de nincs törvénybe foglalva, mint sok helyen a világon.

Melyek azok a szavak tehát, amelyeknek módosult a helyesírása 2015. január elsejétől? Csupán néhány példát tudok kiragadni. Egységesült például a két egyforma betűre végződő nevek helyesírása: ezentúl akár család-, akár keresztnévről van szó, ha az utolsó két betűvel azonos betűvel kezdődik a toldalék, mindenképpen kötőjellel kell írni; vagyis: Bernadett-tel; Kiss-sel. Betűszóvá vált a BÚÉK, vagyis, míg korábban rövidítésnek számított, tehát minden betű után pontot kellett volna tenni, ezentúl pont nélkül és egybeírható, természetesen végig nagybetűvel. Változott a -szerű utótag írásmódja: ezentúl az észszerű, himnuszszerű, mészszerű szavakban írásban két sz betű követi egymást, s nem hosszú sz-szel kell írni – amint ez észszerű is egyébként, hiszen két külön tag összekapcsolódásáról van szó. Néhány szónak úgy módosult a helyesírása, hogy megmaradt helyesnek a régen használatos is, de helyessé vált az is, amit a mindennapokban használunk. Például: az adventet advent vagy ádvent formában is lehet ezentúl írni, az árbóc rövid és hosszú o-val is elfogadott, az intellektuel vagy entellektüel is egyformán helyes, vagy például a h-ra végződő szavakat is kétféleképpen toldalékolhatjuk: juhval és juhhal, dühvel és dühhel.

Az Akadémiai Helyesírás 12. kiadásának végén külön szószedetben találhatók a módosítások – mindez az interneten is elérhető.

Az eredeti adás 2017. okt. 5-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Neked mi a véleményed?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .