Szóköz podcast

Újabb hasonló szavak

Néhány hete volt már szó róla, hogy vannak szavaink, amelyeket (nagyon hasonló hangzásuk miatt) gyakran összekeverünk, bár különböző jelentésűek. Talán legelterjedtebb az egyelőre (most még nem jelentéssel) és egyenlőre (két egyenlő részre jelentéssel) szópár. Hétköznapi beszédünkben sem árt, ha figyelünk ezekre a finom árnyalatokra, írásban viszont kötelező. Lássunk tehát még néhány ilyen, hasonló alakú, de különféle jelentésű szót!

Egyik legkönnyebben összekeverhető és leggyakrabban eltévesztett szópárunk a fáradság – fáradtság. Jelentésük elég közel áll egymáshoz, és élőbeszédben alig hallani a különbséget. Így sokszor olvasni: nem vette a fáradtságot, holott a fáradtságot csupán érezni lehet, tudniillik ha fáradtak vagyunk. Az előbbi példa helyesen: nem vette a fáradságot. A fáradság tehát, t nélkül: fáradozás, erőfeszítés; a fáradtság: (el)fáradt állapot, érzés.

Nem mindegy az sem, hogy ijedségről vagy ijedtségről beszélünk-e – ez esetben talán még közelebb áll a két jelentés, mint az előbbiekben. Első esetben az ijedség (t nélkül) a megijedés folyamatát jelöli, például: Az állat nagy ijedséget okozott; míg az ijedtség, dts-sel az ijedt állapotot jelöli, például: Nehezen múlt el az ijedtsége.

Az elfogódott – elfogult szópár tagjait is sokszor összekeverjük. Az elfogult szó használata gyakoribb, ezért sokszor tévesen az elfogódott helyett is ezt használják sokan, vagy éppen fordítva. Holott a kettő jelentése igencsak távol áll egymástól, hiszen míg ez utóbbi azt jelenti, hogy megilletődött, zavarban van, az előbbi, az elfogult jelentése: részrehajló.

Hétköznapi beszédünkben a vélelem és védelem szavakat nem keverjük ugyan, de van egyetlen mondat, amit szinte mindenki hibásan mond és ír. A vádlottakat ugyanis az ügyvéd védelmébe veheti, de nem az ártatlanság védelme, hanem az ártatlanság vélelme illeti meg – azaz míg az ellenkezője nem nyer bizonyítást, mindenkiről azt féljük, föltételezzük, hogy ártatlan.

Van két szó, a szabadság és szabadosság, mely bizonyos szempontból kilóg a sorból, hiszen nem használatbeli, hanem értelmezésbeli különbségről van szó. Pontosabban: az egyik szónak az értelmét vitte át a köznapi nyelvhasználat a másikra is. A szabadság az az állapot, amikor valaki vagy valami szabad, lehetősége van a szabad cselekvésre. Az utóbbi időben azonban sokan szabadságként értelmezik azt, ami valójában szabadosság, azaz a viselkedési szabályokat nem követő, féktelen viselkedésmód. Így a kettő összemosódik, és ez pontatlan fogalmazást eredményezhet.

Az eredeti adás 2017. nov. 1-jén hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Neked mi a véleményed?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .