Leglogikusabb nyelv

Időről időre elhangzanak olyan kijelentések, mint hogy a magyar a legszebb, legegyedibb, legősibb, vagy éppen a leglogikusabb nyelv. Több-kevesebb igazságtartalma van ezeknek a kijelentéseknek, de összességében mégiscsak tévhitekről van szó – amint Tótfalusi István is rámutat 44 tévhit a nyelvekről és a nyelvünkről című kötetében.

Mert hát mit jelent az, hogy logikus? A logika precíz meghatározás szerint a gondolkodás formáit és eszközeit vizsgáló és rendszerező tudomány. A nyelv maga azonban nem tudomány, és bár van köze a gondolkodáshoz, nem azt tanulmányozza, a mi esetünkben tehát ez a jelentés nem jöhet szóba. Köznapibb nyelven viszont a logika jelenthet észszerű, következetes gondolkodásra való képességet, amely az ennek megfelelő érvelésben nyilvánul meg. Logikusnak eszerint akkor nevezhetünk egy nyelvet, ha a rendszere jól áttekinthető, ha a nyelvi elemek pontosan illenek a rendszerbe, és ha szabályszerű, azaz a szabályait nem gyengítik kivételek. Ilyen nyelv viszont (az egy, mesterséges eszperantót kivéve) nincs a világon…

Merthogy ami észszerű egyik embernek (illetve egyik nyelvnek), az tökéletesen logikátlannak tűnhet a másiknak – lássunk néhány példát!

Ha még nem tudunk igazán angolul, akkor a Kepler said that the Earth revolved round the Sun mondatot így fordítjuk: Kepler kimondta, hogy a Föld a Nap körül keringett. Holott ugyebár még ma is a Nap körül kering, azaz magyarul így kellene mondani: Kepler kimondta, hogy a Föld a Nap körül kering. Miért használ az angol múlt időt a mellékmondatban? Mert a két tagmondat állítmányának egyidejűségét jelöli, azaz nem az igeidőre utal. Nekik ez a logikus, míg nekünk az, hogy a mellékmondat igéjét jelen időben használjuk – bár ez nálunk sem valódi jelen, hanem számunkra ez jelzi az egyidejűséget.

A magyar legtöbbször azzal hökkenti meg más nyelvek ismerőit, hogy milyen takarékosan bánik a többes számmal. A románban, angolban, akárcsak az idegen nyelvek többségében a tőszámnevekkel jelzett szó mindig többes számba kerül. Magyarul például almát eszem akkor is, ha ötöt falok be egy ültő helyemben, a vadász nyúlra vadászik, a favágó fát vág, és így tovább. (Egyébiránt ugyanígy járunk el a páros testrészinkkel is.) Bizonyára az idegenek többsége „logikátlannak” találja, hogy a magyar nyelv ilyenkor is egyes számot használ. Erre viszont nyugodtan felelhetjük, hogy a mi eljárásunk észszerűbb, mert hiszen a számnév már eleve jelöli, hogy egynél többről van szó, mire volna jó ezt még a többes szám jelével is nyomatékosítani?

Talán ennyi példa is meggyőzi a kedves hallgatókat: a logika nem illetékes a nyelvek világában.

Az eredeti adás 2017. nov. 7-jén hangzott el a Kolozsvári Rádióban.