Szóköz podcast

Telefonoz, telefonál

A telefon szó, a hozzá kapcsolódó szócsalád az utóbbi Szóközökben többször is felmerült témaként, és még mindig nem merítettük ki. Ez alkalommal a telefonoz(ni) / telefonál(ni) párossal foglalkozom.

De ha már ilyen sok oldaláról körbejárjuk, lássuk még egyszer, mikor s honnan is került nyelvünkbe a telefon szó, és milyen származékai vannak? Nem régi szerzemény, 1857-es, természetesen nemzetközi szó. A francia nyelvben alkották meg, ahogyan Grétsy Lászlótól is idéztem: a görög tíle ’messze, nagy távolságra’ és a foní ’hang, beszéd’ szavakból – nyelvünkbe azonban elsősorban német közvetítéssel került. A telefonál ige 1904-re datálható, a korábbi, a német telephonieren fordításaként használt telefoníroz alakból jött létre az igeképző cseréjével.

Már az előbbiekből is látszik, hogy a nagyon új képződménynek hitt telefonoz nem is annyira új szó nyelvünkben. Bár igaz, hogy újabban olyan jelentésmódosuláson ment át, amelyet a szótárok még nem tudtak követni.

Hagyományosan a telefonoz a mai telefonál szavunk, azaz ’telefon segítségével beszél valakivel’ kifejezés szinonimája volt. Bár sosem volt túlságosan elterjedt, több irodalmi példát is találunk rá. Krúdy Gyula a Bródy Sándor vagy a nap lovagja regényében írja:

„–Telefonozni kell menni, György. Át kell menni az igazgatósághoz, mert télen csak annak van telefonja. – Ugyan kinek telefonozzak? – kérdezte György nagy álmosan.”

Ugyancsak Krúdytól idéz A magyar nyelv értelmező szótára: „A nővérének telefonozott, hogy ne várja őt az ebéddel.”, s megemlíti József Attilát is, Levegőt! című versének pár sora talán a legismertebb használata a telefonoz igének: „Számon tarthatják, mit telefonoztam, / s mikor, miért, kinek.”

Manapság azonban más értelemben használjuk az igét, ezért is tűnhet idegen- vagy újszerűnek. A telefonoz ma az okostelefonnal történő, jobb szó híján: babrálást jelenti, azaz mindent, amit az okostelefonnal teszünk a telefonáláson kívül: internetezés, játék, közösségi oldalak látogatása, csevegőprogramok használata stb. A szó új jelentésbe való feltámadása nyelvünk takarékosságát és leleményességét is bizonyítja egyszerre: ha rá akarunk szólni a gyerekre, hogy tegye le végre a kezéből a kütyüt, szabatosan nem mondhatjuk, hogy ne telefonálj annyit, mert annak más jelentése van. Viszont új szót sem kellett alkotnunk, csak felújítani egy régi, már-már kikopott szót, melynek a formája ráadásul tökéletesen megegyezik az internetezni, videózni, számítógépezni szavak alakjával.

Az eredeti adás 2018. jan. 18-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .