Szóköz podcast

Erdélyi közszavak 3.

A héten többször is foglalkoztam olyan, számunkra, Erdélyben természetes szavakkal, amelyeket magyarországi ismerőseink nem értenek – vagy, mert román kölcsönszóról van szó, vagy pusztán azért, mert egy-egy regionális kifejezést a nyelvhasználat beemelt az erdélyi köznyelvbe, de a határon (sőt, sokszor a Kárpátokon) túlra nem jutott el. Akad még pár ilyen szavunk…

A kiskunhalasi Bibó István Gimnázium diákjai néhány éve nemcsak összegyűjtöttek egy csokorra való erdélyi kifejezést, de egy magyar–közmagyar szótárat is készítettek, példamondatokkal, hogy magyarországi társaik kikövetkeztethessék, mi mit is jelent. Ha nem ilyen körülmények között olvasnánk, nekünk valószínűleg fel sem tűnne, hogy mi a fura ebben a mondatban: böjt idején nem eszek húst, csak kakast. Magyarországon azonban, mint kiderült, nem használják a kakas kifejezést a pattogatott kukoricára.

A pazarol jelentésű prédál szavunk sem használatos nyugati szomszédainknál. Zaicz Gábor szerint a préda szó az 1400-as évek legvégén került nyelvünkbe, latin jövevényszó, jelentése zsákmány.

„A préda a régiségben a mára már elavult ’kifosztott’ [1585], nyelvjárásainkban pedig a ’tékozló, pazarló’ melléknévi jelentésben [1772] élt, illetve él. Ez utóbbi jelentés arra utal, hogy a tisztességtelen úton, rablással, fosztogatással, nem pedig becsületes munkával megszerzett javakkal könnyelműen, pazarlóan bánik az ember. A szócsalád igei tagja, prédál igénk [1519 k.] szintén latin eredetű, a latin praedari ’zsákmányol, rabol, fosztogat’ ige átvétele. Eredetileg nyelvünkben is ’(ki)rabol, fosztogat’ jelentésben élt, napjainkban tékozol, pazarol [1784] jelentse használatos.”

Főként a hivatali nyelvben él, de ügyes-bajos dolgaink intézése közben nem egyszer van szükségünk doszárra. Bár az irattartó jelentésű szón határozottan érezhető, hogy egy az egyben román átvétel, a közmagyarban használatos dosszié sem sokkal magyarosabb, csak ezt a francia eredetű szót talán már jobban megszoktuk.

Magyarországi városokban nincsenek negyedek, sem blokkok. A negyed tájainkon valószínűleg a francia eredetű román cartier szónak a szó szerinti fordítása, de az Etimológiai Szótár szerint az 1800-as évek közepétől adatolható nyelvünkben városnegyed jelentésben, az összetett szó második tagjának önállósulásaként. Ennek ellenére ma Magyarországon nemigen találkozunk negyedekkel, inkább csak lakótelepekkel.

A blokk létező szó a közmagyarban, bár kevésbé használják tömbház jelentésben, inkább a jegyzettömb vagy a kasszagépi bizonylat (mifelénk: kasszabon) megnevezésére. A blokk ugyanakkor, bár a tömbházra nemigen használják, épülettömbökre Magyarországon is használatos.

Az eredeti adás 2018. jan. 19-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Neked mi a véleményed?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .