Csaknem, nemcsak

Az egybe-, illetve különírásról már többször is szó volt, ahogyan arról is, hogy bizonyos szavak egybe vagy külön leírva más-más jelentéssel bírnak. Ma két ilyen esetről beszélek, ráadásul két hasonló szóról: a nemcsak és a csaknem külön- és egybeírt alakjairól.

A nemcsak talán az egyszerűbb példa, már iskolában megtanultuk, a nemcsak, … hanem … is szókapcsolatot (ide értendő a nemcsak, … de … is szerkezet is), mely esetében egybeírandó, egyébként külön. Hogy miért van így, arról a nyelvészek egyelőre még vitatkoznak, ugyanis mindkét esetben arról van szó, hogy nem csupán egy valamiről beszélünk, hanem egyébről is. Tehát egybeírjuk a nemcsak-ot például a következő esetekben: Nemcsak piros, hanem sárga almát is vettem. Nemcsak tavaly, de idén is elutazom a tengerpartra. Ha viszont az előbbi példamondatok első felét nem egészítjük ki (még ha meg is tehetnénk), akkor külön kell írni: Nem csak piros almát vettem. Nem csak tavaly utaztam el a tengerpartra. Aki nem tud dönteni, annak javaslom a nem csupán szerkezet használatát: ezt minden esetben külön írjuk.

A csaknem esete annyiban más, hogy a külön- és egybeírt forma jelentése jobban elkülönül, mint a nemcsak esetében, ennek ellenére sokan összekeverik. A csaknem, egybeírva azt jelenti: majdnem, többé-kevésbé, szinte félig-meddig. Például: Csaknem ezren jöttek el az ünnepségre. Csaknem 1 méter hó hullott. Ha viszont azt mondjuk: Sejtettem, csak nem akartam elhinni róla, hogy… vagy Elhoztam, csak nem tudtam neked odaadni a csomagot. – ezekben ez esetekben a csak nem szókapcsolatot különírjuk, hiszen itt a csak voltaképpen a de kötőszót váltja fel: sejtettem, de nem akartam elhinni; elhoztam, de nem tudtam odaadni. Ugyancsak különírjuk a szerkezetet, ha kérdésként, kérdés bevezetőjeként használjuk, akár önmagában, hitetlenkedésünknek hangot adva: csak nem?! akár kiegészítve: csak nem akarsz elmenni? Ha tehát nem ’majdnem’ jelentésben használjuk, akkor különírandó a csak nem.

Az eredeti adás 2018. jan. 25-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.