Széna-e vagy szalma?

A hagyományos társadalmakban a mezőgazdasági munkák mindennaposak voltak, így az azokkal kapcsolatos szavak természetes módon kerültek be a mindennapok beszédébe, akár szólások részeként, átvitt értelemben. Ilyen például a széna szó és a hozzá kapcsolódó szólásaink: mit jelent és hogyan alakult ki a jól áll a szénája vagy éppen a széna-e vagy szalma? kifejezésünk? Bárdosi Vilmos Szólások, közmondások eredete című kötetét hívtam segítségül.

1. (vkinek, vminek) rendben van [jól áll] a szénája (sz): a) kedvezően alakulnak a körülményei, rendben van vmely (hivatalos) ügye; b) (ritka) jó az egészségi állapota 2. (vkinek, vminek) rosszul [nem jól] áll a szénája (sz): a) kedvezőtlenül alakulnak a körülményei, nincs rendben vmely (hivatalos) ügye; b) (ritka) rossz az egészségi állapota.

E szólások a mezőgazdasággal, a paraszti élettel kapcsolatosak. A régi nyelvben még csak a rendben [jó rendben] van/fekszik a szénája alak volt a használatos. Ebben azonban a rend szót nem a ’lekaszált fű földön fekvő sora’ értelemben használjak, mert akkor nem azt jelentené, hogy ’nincs semmi baj vkinek a dolgaival’. Ennek pedig az a magyarázata, hogy amikor lekaszálják a szénát, azt egy ideig száradni hagyják a földön. Erre mondják, hogy a széna rendekben hever. Egy Bihar megyei szólás szerint „Mikor a széna rendekben van, a halottat is a házhíjára [a padlásra] kell tenni”, azaz sietni kell a földön száradó széna boglyákba rakásával, mert ha az a földön megázik, könnyen tönkremegy, vagy legalább is veszít értékéből. Akinek tehát rendekben hever a szénája, annak éppen nincs rendben a dolga, elkésett tennivalójával, és ebből baja származhat. Ennek megfelelően a jó renden van ugyanazt jelentette, mint amit a mai rendben van kifejezés. A régi nyelvben ugyanis a rend főnévnek volt egy ’állapot, helyzet’ értelme is, vagyis a jó renden van szólás azt fejezte ki, hogy valami ’jó állapotban van, jól, kedvezően el van intézve’. Akinek tehát jó renden – vagy mai alakjában – rendben van a szénája, annak épp úgy nem kell nyugtalankodnia ügyei, körülményei állása miatt, mint annak a gazdának, akinek nem kellett az időjárás szeszélyeitől tartania, mert időben rendbe tette, majd boglyába rakta vagy a pajtába hordta a szénáját. Ugyanebből a szemléletből alakulhatott ki eredetileg a németben is a sein Heu herein [im Trocknen] haben ’bent van, szárazon van a szénája’ szólás, amely ma már ritkábban a ’jó üzletet kötött, sok pénzt keresett’ értelemben használatos.

Bárdosi Vilmos: Szólások, közmondások eredete. Bp., Tinta, 2015. 499-500. old.

Talán érdekesebb és több bizonytalanságra ad okot a széna-e vagy szalma? érdeklődő kérdés. Azzal talán többen is tisztában vannak, hogy ennek jelentése: kedvező-e vagy kedvezőtlen a válasz?, igen vagy nem? – de hogy melyik mit jelent, a széna-e a jó vagy a szalma, azt gyanítom, kevesebben tudnák pontosan megmondani.

Széna(-e) vagy szalma? (szm): {érdeklődő kérdés: kedvező v. kedvezőtlene-e a válasz v. az eredmény, igen v. nem?}

A széna ebben a helyzetmondatban a jó, a kedvező, az értékes jelképe, ellentétben a szalmával, ami a szénánál sokkal értéktelenebb, mert nincsen benne szem, kevés a tápértéke, így takarmánynak sem használható.

i. m. 500. old.

Tehát ha azt kérdik tőlünk: széna-e vagy szalma, és a válasz kedvező, akkor szénát kell felelnünk.

Az eredeti adás 2018. febr. 19-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.