Szóköz podcast

Mi fán terem a nyelvtechnológia?

Az Anyanyelvápolók Szövetsége Ifjúsági Szervezetének és a szövetség szerkesztőségének tagja, Dömötör Andrea jelenleg* a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, kutatási területe a nyelvtechnológiához kapcsolódik. Vezető tanára az a Prószéky Gábor, aki az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának elnökeként az új helyesírási szabályzatot kidolgozó csapatot irányította, valamint az Office szövegszerkesztőjének, a Wordnak magyar nyelvi csomagját fejlesztő MorphoLogic alapítója. Így tehát nem csoda, ha az anyanyelvápoló.hu oldalon Dömötör Andrea foglalta össze, hogy mi fán is terem a nyelvtechnológia.

A nyelvészeket – és általában a bölcsészettudományokkal foglalkozókat – sokan szeretik matematikai-informatikai analfabétákként elképzelni, holott a (leendő) nyelvészek valójában a könyvek és szótárak bújása helyett egyre inkább programozni tanulnak. A nyelvtechnológia, vagy magyarosabban: számítógépes nyelvészet térhódítása bizonyítja, hogy a nyelvészet és az informatika nem is áll annyira távol egymástól, mint hinnénk.

Először is tisztázni kell, hogy a számítógépes nyelvészet és a nyelvtechnológia nem egészen szinonímák, bár sokszor nehéz őket elkülöníteni. Előbbi alatt a számítógépes eszközökkel támogatott nyelvtudományt értjük, utóbbi az informatika azon része, amely az emberi nyelvet feldolgozó alkalmazások fejlesztésével foglalkozik. A nyelvészet és a számítástechnika tehát oda-vissza hat egymásra, mindkét tudományterület felhasználja a másik eredményeit.

A nyelvész számára a számítógép fontos eszköz, hiszen a segítségével rengeteg értékes nyelvi adathoz tud hozzájutni. A nyelvvel foglalkozóknak érdemes ismerniük az informatika adta lehetőségeket, hiszen a számítógép sokkal gyorsabban olvas és keres, mint mi.

Amióta a számítógép-használat általánossá vált, egyre inkább szeretnénk a géptől az emberihez hasonló intelligenciát elvárni. Ez természetesen nem teljesíthető maradéktalanul, de a nyelvtechnológia célja éppen az, hogy a számítógépek legyenek képesek az emberi nyelvet (valamilyen szinten) kezelni.

A nyelvtechnológia tehát az emberi nyelv működését próbálja lekódolni a számítógép nyelvére, azt azonban nem várhatjuk tőle, hogy a gépeket valódi nyelvtudással ruházza fel, hiszen a számítógépnek nem (vagy csak nagyon korlátozott mértékben) lehet világismeretet, stílusérzéket, a mögöttes tartalmak megértését tanítani. A gép utasításokat teljesít, nagyon gyorsan és hatékonyan, így segítségünkre lehet akár a fordításban vagy a hibátlan szövegek megírásában is, de a gépi eszköz javaslatait fenntartásokkal kell kezelnünk. A gondolkodó robotok kora még nem jött el, az intelligencia tehát egyelőre nálunk van.

* Az eredeti adás 2018. febr. 26-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Neked mi a véleményed?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .