Szóköz podcast

Izé

Mindennapi beszédünk során önkéntelenül is nagyon sok töltelékszót használunk, annak ellenére, hogy ez ellentmond a szép és helyes beszédről alkotott eszményképünknek. A nyelvi babonákkal és sztereotípiákkal foglalkozó kutatások rámutattak arra, hogy a naiv beszélők számára a nyelvhelyesség eszményének érvényesítése egyet jelent egyes jelenségek pellengérre állításával, illetőleg kényszeres elkerülésével. Ezen nyelvi jelenségek közé tartoznak a töltelékszavak is, amelyek mások beszédében is nagyon zavarják a nyelvhasználókat.

A töltelékszavakról a nyelvészek is nagyon eltérően vélekednek. A beszédkutatók ezeket a beszédtervezési nehézségek feloldásához időt szolgáltató jelenségeknek tartják, míg a nyelvművelők tartalom és valóságos nyelvi funkció nélküli, illetve funkciójukat vesztett elemeket (a töltelékszavakon kívül akár szókapcsolatokat, töredékeket) tekintik beszédtölteléknek. Ilyenek pl. a hát, szóval, nos, tulajdonképpen, voltaképpen, természetesen, őszintén szólva, tetszik tudni, kérem szépen, meg kell mondani.

A Nyelvművelő kéziszótár szerint az efféle nyelvi elemek persze kifejezhetnek állásfoglalást, értékelést, nyomatékot, illetve lehet fatikus (kapcsolattartó, a közlési csatorna működőképességét ellenőrző) szerepük is. Ha azonban minden ok nélkül, pusztán megszokásból vagy időnyerés végett alkalmazzuk őket, fölösleges sallangokká válnak.

A legismertebb, legtöbbet használt ilyen töltelékszavunk az izé – mindent, tárgyat, tulajdonságot, akár cselekvést is helyettesíthet, nincs még egy ilyen univerzális használatú szó nyelvünkben. Az etimológiai szótár az 1600-as évek elejére datálja, de bizonytalan eredetűnek jelöli meg, esetleg ősi, finnugor kori szótő magyar képzéssel. Főnévi értékben olyan nevet vagy szót helyettesít, amelyet nem tudunk, vagy esetleg nem akarunk kimondani: találkoztam izével; vigyázz, kilátszik az izéd! Mondatszóként emlékezetkiesés vagy fogalmazási zavar áthidalására szolgál: izé, hogy is hívják? ki is volt, izé, a következő? Igei származéka, az izél szintén henye töltelékszó: izél a motor, a lefolyó (jelentése kb. ’rendellenesen működik’); na, ne izélj már! (azaz ne okoskodj, ne bolondozz). Gyakran szépítő, eufemizáló jellegű, ’szükségét végzi’, illetve ’közösül’ értelemben. Igekötővel is használatos, trágár szó helyett: elizél, megizél.

Az izé, mint a többi töltelékszó, sokszor megkönnyíti beszédünket, de azért túl gyakori használatát inkább kerüljük.

Az eredeti adás 2018. márc. 6-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Neked mi a véleményed?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .