Azonos alakú szavak 1. – nyelvi alkímia

Létezik egy úgynevezett nyelvi alkímia, mely szerint hangzásukban némileg hasonló, de (elsőre legalább is) jelentésükben egymástól igencsak messze álló szavak között akad némi nyelvi-nyelvtörténeti kapcsolat, néha kiderül, hogy egész szoros. Vannak viszont olyan teljesen azonos alakú szavaink, amelyek között semmilyen kapcsolatot nem tud a nyelvészet felmutatni – ez utóbbiakkal foglalkozom ma.

Biztosan sokan gondolkodtak már rajta, vagy kérdezték tőlük idegen anyanyelvű ismerősök, hogy mi köze van egymáshoz az ég, fog, dob, fél, él vagy nyúl szavaink igei és főnévi jelentésének? Nos, általában azt mondhatjuk, hogy semmi.

Az ég ige és az ég főnév egyaránt finnugor eredetű, bár mind igei, mind főnévi jelentésben csupán egy-két, a finnugor nyelvcsaládhoz tartozó nyelvben találhatjuk meg őket. A főnév megfelelői például a finnben ’időjárás’, a komiban ’levegő’ jelentésben használatos – ez utóbbi lehet az eredeti, a 14–15. században még a magyarban is megvolt (a 16. században ’lehelet’ jelentésben is használták). Az tehát, hogy a két tő ragozatlan alakokban egybeesik (de ragozva már nem, l. égek vs. egek), véletlen, nem magyarázható a szavak jelentésével.

Vajon a fog ige és fog főnév azért azonos alakú, mert sok ragadozó fogaival fogja meg zsákmányát? Mindenek előtt: itt is ősi szavakkal van dolgunk; a fog ’rágószerv’ jelentésű főnév finnugor eredetű, jóformán minden finnugor nyelvben megtalálható,  igaz, a finnben, az észtben és közeli rokonaiban már csak a fésű vagy a gereblye fogára használják, állatéra vagy emberére nem. A fog ige ugor eredetű, de az obi-ugorban is csak a manysiban volt megfelelője, ’megfog, elfog’ jelentésben használatos. A magyarban is ebből fejlődhetett az ’elkezd, nekifog, hozzáfog’ jelentés, ebből pedig a jövő időt kifejező fog segédige. Azt, hogy a rágószervet jelentő főnévből keletkezhetne ’megfog, elkap, levadászik’ jelentésű ige, más nyelvek adatai sem támasztják alá.

A magyar nyelv történeti-etimológia szótára (TESz.) szerint a két dob közül az ige etimológiája megnyugtatóan tisztázott: igaz, megfelelője csak a manysiban van, ott a puskával kapcsolatban ’lő’ jelentésben használják, de ez is egyértelműen mutatja, hogy ugor eredetű. Kevésbé egyértelmű a dob főnév eredete, a TESz. két lehetőséget említ. Az egyik szerint egyszerűen hangutánzó szóról van szó – ezt támasztja alá az is, hogy vannak jelentésükben közel álló hangutánzó igék: dobog, dobban, dübög, dübörög stb., illetve e mellett szól, hogy több más nyelvben is hangutánzó eredetű a hangszer neve. Van azonban egy másik magyarázat is: eszerint a hangszer neve szóhasadással jött létre a domb szóból: mindkét esetben a domborúságból ered az elnevezés. A két jelentésnek tehát itt sincsen köze egymáshoz, bár ez esetben akár lehetne is – aki kíváncsi, a Nyelv és Tudomány honlapján, a nyest.hu-n részletes cikkeket olvashat valamennyiről (pl. itt, itt és itt is).

Az eredeti adás 2018. márc. 22-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.