Azonos alakú szavak 2.

Múlt héten már foglalkoztam olyan azonos alakú szavakkal, melyek között a nyelvészet semmilyen kapcsolatot nem tud felmutatni, hiába súgja ezt olykor valahányadik érzékünk.

Biztosan sokan gondolkodtak már rajta, vagy kérdezték tőlük idegen anyanyelvű ismerősök, hogy mi köze van egymáshoz az ég, fog, dob, fél, él vagy nyúl szavaink igei és főnévi jelentésének? Nos, általában azt mondhatjuk, hogy semmi.

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a fél ige uráli eredetű, megfelelői csaknem az összes uráli nyelvben megtalálhatóak, ráadásul a magyarral megegyező jelentésben (tehát az eredeti jelentés is ez lehetett). Nem ilyen egyszerű a helyzet azonban a fél számnév, illetve főnév esetében. Ez is uráli eredetű, és itt is szinte minden jelentős uráli nyelvben találunk megfelelőt. Mivel a számnévi (’50%’) és a főnévi (’oldal’) jelentés is megtalálható szinte minden nyelvben, kézenfekvő a következtetés, hogy a szónak már az uráli alapnyelvben is mindkét használata megvolt. Azonban van egy meglepő csavar a történetben. Azt gondolnánk, hogy az ajtófélfa, kapufélfa stb. szavakban található fél elem ugyanaz, mint a fél ’oldal’ főnév. Meglepő módon azonban néhány finnugor nyelvben a magyar féllel hangtanilag is rokonítható szavaknak ’oszlop, rúd, pózna’ jelentésük van, egyes lapp nyelvjárásokban pedig szintén ’félfa’.

Az él ige és főnév jelentésében már valószínűtlennek tartjuk, hogy valaha lehetett közöttük bármilyen összefüggés, bár biztos akadnának olyanok, akik képesek lennének valamilyen nyilvánvaló kapcsolatot felfedezni – holott, mint már sejthető, nincsen. Az él ige uráli eredetű, az összes finnugor és szamojéd nyelvben megvan a megfelelője. A jelentése is mindenhol az, ami a magyarban, csupán az obi-ugor nyelvekből veszett ki az eredeti tő, és itt a továbbképzett alakjai maradtak meg. Ezek jelentése a manysiban ’egészségesnek lenni’, a hantiban többféle származéka is él, ezek közül talán a legérdekesebb az, amely az ’élő’ jelentésből a ’friss’-en át az ’új’-ig jutott. Ezzel szemben az él főnév csak az ugor alapnyelvig vezethető vissza, ott is csak a manysiban van megfelelője – ugyan szintén csak továbbképzett alakként van meg, de pontosan abban a jelentésben, amelyben ma a magyarban használjuk.

A két szó jelentése tehát láthatóan ugyanaz volt, amíg csak vissza tudjuk vezetni őket. Arra azonban semmi nem utal, hogy ez nem a véletlen műve. Aki pedig több részletre kíváncsi, a Nyelv és Tudomány honlapján, a nyest.hu-n részletes cikkeket olvashat valamennyi szóról (pl. itt vagy itt).

Az eredeti adás 2018. márc. 26-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.