Ez miatt
Korábban már említettem, hogy nem szerencsés helyes és helytelen, inkább helyénvaló és nem helyénvaló szavakról, megfogalmazásról beszélni. Más csak azért is ez utóbbi a tanácsos, mivel sokszor, főleg régebben, de olykor még manapság is, hibásnak, kijavítandónak tartják a nyelvjárást, holott a fontos az volna, hogy mindenki, de főként, akik kiemelt helyzetben, nagy nyilvánosság előtt beszélnek, megtanulják az irodalmi köznyelvet is az anyanyelvjárásuk mellett. Természetesen, ez nem jelenti, hogy olykor ne volnának a nyelvben valóban hibás alakok, de mindig legyünk körültekintők, ha valamit megbélyegezni készülünk.
Ezek a gondolatok jutottak eszembe Grétsy László egyik írását olvasva, melyben az ez miatt, az miatt, ez mellett, az mellett és a hozzájuk hasonló alakokról ír. Olvasói levélből vett idézettel kezdi gondolatmenetét, mint oly sokszor. „Újabban az zavar – idézi Grétsy a levélírót –, hogy az általam megszokott e nélkül, a mellett, e miatt formák helyett ilyeneket hallok: ez nélkül, az mellett, ez miatt.”
„Érdekes kérdés – írja Grétsy László –, szívesen válaszolok is rá. Olvasónkkal együtt én is azt hiszem, hogy ezek jobbára csak az utóbbi évtizedekben terjedő formák. Jeles nyelvművelő elődömnek, Lőrincze Lajosnak egy csaknem fél évszázaddal ezelőtti rádiós »ötpercéből« arra lehet következtetni, hogy a XX. század ötvenes éveiben még nem voltak járatosak. Ezt nem mondja ugyan ki Lőrincze, de világosan kiderül abból, hogy részletesen tárgyalja az anélkül – annélkül, amellett – ammellett alakváltozatokat, ám egyedlen szóval sem utal arra, hogy az nélkül vagy az mellett formákkal is számolnunk kell.”
„Azóta – folytatja Grétsy – annyiban változott a helyzet, hogy a nyelvművelő munkák tanácsai ellenére tovább szaporodtak az az mellett, ez miatt típusú formák. (…) A világhálón mindennaposak az efféle mondatok: »jobban körül kellene határolnod a hibát, aznélkül nem tudunk segíteni«; »válassz ki egyet, és tarts ki az mellett«; »én ezmiatt szoktam le a cigiről«.
Hogy a jövő merre vezet, nem tudom, nem tudhatom. De ugyanúgy nem örülök ennek az »ezmiattos«, »ezmellettes« divatnak, mint ahogy az ellenkezőjének, az »a alagút«, »a iskola«-féle (…) próbálkozások elterjedésének sem tapsikolnék.”
Grétsy László: Anyanyelvünk tájain. Bp., Tinta, 2017. 73-74. old.
Távol álljon tőlem, hogy bírálattal illessem Grétsy Lászlót, mégis azt hiszem, hogy van valami, amit ő talán Budapestről nem vett észre. Bár kétségtelen, hogy a magyar nyelv szabályai szerint mássalhangzóval kezdődő szó elé nem az, ez alakot teszünk, és fordítva, az emlegetett formák nem kis eséllyel lehetnek nyelvjárási eredetűek. Magam székelyföldi ismerősöktől hallottam először és azóta is gyakran, hogy az miatt nem tudtam elindulni, ez mellett azzal is kell számolnom, hogy stb. Az a autó, a iskola formákat pedig felvidéki barátaim használják – évekig onnan tudtam (már ha nem a palócvidékről származott), hogy valaki odavaló, hogy így, a megszokott és szabályos az helyett a névelőt tesz a magánhangzóval kezdődő szavak elé is.
S mivel volt már arra példa, hogy nyelvjárási forma valami miatt teljes jogot nyert a köznyelvben, ha mégoly furcsa is (gondoljunk csak a Magyarországon elterjedt a Pista alakra és társaira, mely a Dunántúl északi részén a tájnyelv része), kicsit óvatosabban fogalmaznék: a szabályos, köznyelvi forma továbbra is az amiatt, emiatt, amellett, emellett, anélkül, enélkül (akár külön, akár egybe írva), az azmiatt-os alakok a köznyelvben nem helyénvalók.
Az eredeti adás 2018. április 5-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.
