Mint, mind, úgy
A mint, mind, úgy kötő-, illetve utalószavak gyakran okoznak fejtörést írott vagy beszélt nyelvben egyaránt. Kell-e vessző vagy nem, egyáltalán: mikor melyiket kell használni? Némelyekről már beszéltem korábban, de most egy csokorba gyűjtöttem őket.
Hétköznapi beszédben, de sokszor tévében, rádióban, vagy akár írott szövegekben is gyakran találkozunk az ilyen megfogalmazásokkal: A gazdasági nehézségek úgy az iparban, mint a kereskedelemben éreztették negatív hatásukat; vagy Úgy a lányok, mint a fiúk hajlamosak lelkesen követni a divat túlzásait. Elkötelezett anyanyelvvédők erre azonnal felkapják a fejüket és germanizmust kiáltanak, mondván: a magyar nyelvben ilyen szópár nincs!
Egyfelől igazuk van, bár ilyen szópár igenis van a magyar nyelvben – csak nem a példákban használt értelemben. Az úgy… mint mutató névmás és hozzá tartozó kötőszó kifogástalan hasonlító értelmű mondatokban: Úgy szeretlek, mint galamb a tiszta búzát; Semmit sem gyűlölök úgy, mint a hazugságot. Minden bizonnyal ennek a szerkezetnek, és valóban a német so… wie… szópárnak a hatására jött létre az úgy… mint nem összehasonlító, hanem tulajdonképpen mellérendelő szerkezet. Helyette általában a mind… mind… szópárt szokták ajánlani: például mind az iparban, mind a kereskedelemben… mind a fiúk, mind a lányok…; de sokkal természetesebb a román által is alkalmazott is… is…: az iparban is, a kereskedelemben is… De ha biztosra akarunk menni, legjobb, ha teljes egészében elkerüljük a páros szerkezeteket és mondandónkat, némi szórendi változtatással, egyetlen határozóval fejezzük ki. A fenti példáknál maradva: A gazdasági nehézségek egyaránt (egyként) éreztetik hatásukat az iparban és kereskedelemben; vagy A lányok és fiúk egyformán hajlamosak lelkesen követni a divat túlzásait.
A mint nemcsak akkor okoz nehézséget, ha páros kötőszóként használnánk, hanem önmagában is: kell-e vessző elé vagy sem? Ha hasonlító kötőszóként használjuk, természetesen igen, mint minden kötőszó elé: korábban jött, mint gondoltuk volna; ez az alma szebb, mint a másik. Azonban semmilyen más esetben nem teszünk vesszőt, például József Attila mint költő (azaz József Attila költőként – vagyis a mint a -ként toldalékot helyettesíti); Több mint két hónap telt el (itt sem összehasonlításról van szó, a mint itt az „alig” ellentéte); ez több mint gyanús (ez esetben a több mint fokozó szerepű, a mondanivaló tartalmának erősítésére szolgál, ismét csak nem kell vessző).
Van még egy csavar a kérdéses szavak esetében: az úgymint párosnak ’azaz, vagyis’ jelentésű használata. Nos, ez esetben nem is páros szerkezetről van szó, a kötőszói szerepű úgymint egy szó, egybe kell írni: Többen is felszólaltak, úgymint az elnök, titkár és néhány tag is.
Az eredeti adás 2018. április 18-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.