Szóköz podcast

Alapból

Sokat emlegetett közhely, hogy a nyelv folyamatosan változik, használói szerint alakul, s hogy sem ellene sem érte nem lehet erőszakkal tenni semmit. Így egyes kifejezések bekerülnek, míg mások kikopnak a nyelvből, amit ma talán furának találunk, azt lehet, hogy nagyapáink vagy unokáink a mindennapok természetességével használták, fogják használni. Alapból nem tehető fel úgy a kérdés, hogy jó-e vagy sem, hogy változik a nyelv… Van hallgatóim között, aki felkapta a fejét az alapbólra? Erről lesz szó ma.

Horváth László az Édes Anyanyelvünk folyóirat 2015-ös 4. számában írt erről a szóról terjedelmes cikket. Írását azzal kezdi, hogy azok az új szavak, amelyek nem idegen nyelvekből érkeznek hozzánk, legtöbbször képzéssel vagy összetétellel jönnek létre. A két leggyakoribb szóalkotásmód miatt szinte el is feledkezünk ritkább társaikról. Számos egyéb mellett közéjük tartozik a ragszilárdulás is. Erről a szókeletkezési módról akkor beszélünk, ha egy rag (jellemzően határozórag) valósággal rákövül a szótőre, azaz toldalékból a tő részévé válik. Az így létrejövő új szó jelentése már más, mint az eredeti alkotóelemek „összege”. Egy régóta (a korai ómagyar korból adatolhatóan) élő határozószavunk példáját említve: a titkon jelentése nem ’a titok felszínén’ (pedig alkotórészeiből ez adódna), hanem ’leplezve, észrevétlenül’.

Úgy tűnik, napjainkhoz közeledve ez a szókeletkezési mód a korábbi időkhöz képest megritkult, de ma is működik. Az utóbbi megállapítást példázza az alapból határozószónak a létrejötte. Előzménye, az alap főnév -ból ragos alakja természetesen mindenkinek ismerős. A magyar nyelv nagyszótárának alap szócikkében is találunk -ból ragos formát: például „[a pénz] nagy része a CIA pénztárából folyt, abból az alapból, amelyet a kormánynak nem kellett részletesen a költségvetésben feltüntetnie és tételenként a kongresszussal megszavaztatnia”.

A ragos főnévalakkal szemben az alapból határozószó új képződmény. Nem nehéz megállapítani, hogy lényegében az eleve szinonimájaként használatos, beszélt nyelvükben már jószerével gyakoribb az alapból. Ezzel szemben az is jellemző, hogy – noha a fiatalok tudatában és gyakorlatában a beszélt és az írott nyelvhasználat határai általában kevésbé élesek, mint az idősebbekében – írásban (legalábbis tudományos cikkben) az alapból határozószóval a fiatalok sem élnek. Az úgynevezett „írott beszélt nyelvben”, az internetes csevegésben, fórumokon viszont igen.

Mikor bukkanhatott fel az alapból határozószó? A szótárak nem adnak ehhez fogódzót. Sem a Magyar értelmező kéziszótár megújított kiadása, sem a 2006-os Nagyszótár nem veszi fel az alapból határozószót. Igaz, Parapatics Andreának a Tinta Kiadónál 2008-ban megjelent Szlengszótárában megtaláljuk ’alapvetően, eleve; rögtön, az elején’ értelmezéssel, de előfordul ’automatikusan, kézi beavatkozás nélkül’ jelentésben is.

Egyelőre nem tudhatjuk – összegez Horváth László –, hogy az alapból bekerül-e a valódi írásbeliségbe, és ha igen, mikor. Biztos, hogy meglepődnék az első találkozáskor, de alapból nem ellenezném.

Az eredeti adás 2018. április 25-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Neked mi a véleményed?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .