A karácsony szó eredete
Tótfalusi István nyelvész 44 tévhit a nyelvekről és a nyelvünkről kötetét már fellapoztam néhányszor, ebben a nyelvvel, nyelvhelyességgel, helyesírással kapcsolatos babonákról ír. Az idén megjelent Nyelvészeti ínyencfalatok című könyvében kis történetek keretében jár körül egy-egy nyelvi kérdést, érdekességet. Most a karácsony szó eredetéről szóló írását osztom meg hallgatóimmal, kissé szerkesztve.
A karácsony neve a magyarba ugyanonnan került, ahonnan a románba a crăciun szó. A kracsun bolgár kifejezés, a szó eleje ejtéskönnyítő magánhangzót kapott a magyarban, és további apróbb hangváltozásokkal lett belőle karácsony. A szó eredeti jelentése ’átlépés, átugrás’, és az ősi szláv nyelvben ugyanezt a szót használták a téli és a nyári napfordulóra, pontosabban azokra a nagy össznépi ünnepségekre, amelyek majdnem minden népnél ezt a két fontos időpontot köszöntötték. Június vége és december vége azt jelentik, hogy az évnek abból a szakaszából, amelyben addig a napok hosszabbodnak, átlépünk abba, amikor már rövidülnek, és persze megfordítva is. Később, amikor a bolgár nép felvette a keresztséget, a kracsun a decemberi ünnepség neveként rögződött.
A pogány korban a télünnep mindig féktelen kicsapongással járt, amit a keresztény vallás elítélt. A negyedik század elején a helyzetet súlyosbította, hogy Mithrasz perzsa istenség szabados kultusza egy ideje roppant népszerűvé lett Itáliában, és a feltörekvő kereszténységnek vele kellett rivalizálnia. Ráadásul a Mithrasz-kultusznak éppen a téli napfordulóra esett a legnagyobb ünnepsége. Ezért a nevezetes niceai zsinaton, 325-ben, ahol a főpapok Constantinus császárral megtárgyalták a kereszténnyé lett állam „alkotmányát”, eldöntötték, hogy december 25-én tartják Krisztus születésének ünnepét, azért, hogy minél több keresztényt vonjanak el a pogány kultuszon való részvételtől. A Biblia egyébként semmi támpontot nem ad Jézus születésnapjáról, sőt még születése évéről sem; azazhogy két évszám kibontható két evangéliumból, de egyik sem hozható összhangba az ugyanott előadott más eseményekkel.
Globalizálódott világukban sokszor találkozunk az ünnepekre vonatkozó angol feliratokkal, jókívánságokkal. Tótfalusi István az Christmas és ennek rövidítése, az Xmas eredetére is magyarázatot ad.
Azt bárki kikövetkeztetheti, hogy a X a Christ rövidítése, de talán kevesen gondolkodtunk el azon, hogy miért is van ez így? A Krisztus név görög eredetű, azt jelenti, hogy Felkent, azaz Messiás, mert ez a héber szó, eredetileg Masijah, ezt jelenti. A görög név így hangzik: Khrisztosz, a névkezdő kh görög betűjele pedig X. Régen, amikor még kézzel írták a kódexeket, Krisztus nevét gyakran egy szépen rajzolt X betűvel helyettesítették.
A Christmas-ból a szóvégi -mas pedig a mass (két s-sel) rövidebb alakja, misét jelent, a latin missa-ból ered. Vagyis az ünnep angol neve arra a nagy misére vonatkozik, amelyet Jézus Krisztus születésének emlékére mutatnak be ilyenkor.
Az eredeti adás 2017. december 22-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.
