Szóköz podcast

Süteménynevek eredete 1.

A téli időszak, különösen a karácsony, szilveszter környéke a nagy sütés-főzés, lakmározások időszaka, a háziasszonyok számos hagyományos ünnepi tésztát vagy süteménykülönlegességet készítenek el. Az Anyanyelvápolók Szövetsége honlapján, az anyanyelvápoló.hu-n Gillich Katalin és dr. Orosz Tamás gyűjtött össze egy csokorra valót legismertebb és legkedveltebb édességeink eredetéről – ma és holnap (hogy stílszerű legyek) ebből mazsolázok.

Gyerekkoromban nem létezett karácsony zserbószelet nélkül, ami, bár nem száraz tészta, jó előre el lehetett készíteni, így csak reménykedi lehetett benne, hogy marad az ünnepre is… A népszerű sütemény omlós tésztarétegei között cukrozott dió és savanykás baracklekvár húzódik meg, tetejét fényes csokoládémáz fedi. Megálmodója Gerbeaud Emil svájci származású cukrászmester, aki miután Angliában, Franciaországban, Németországban kitanulta a mesterséget, Kugler Henrik hívására 1884-ben Budapesten telepedett le és vette át a cukrászda vezetését. Az akkori Gizella téren (ma Vörösmarty tér Budapesten) működő üzlet az elegáns világ találkozóhelye volt. Gerbeaud mester több újítást is bevezetett: bonbonokkal, cukorkákkal, vajas krémekkel és teasüteményekkel kápráztatta el a vendégeket; még egy kis csokoládégyár is volt az üzletben. Az első macskanyelv néven forgalomba kerülő csokoládét is ő árusította, valamint a konyakos meggy és a zserbó is nagy népszerűségnek örvendett. A mester számára fontos volt, hogy a sütemények ne csak finomak, hanem esztétikusak is legyenek. Az 1896-os millenniumi világkiállításon nagy hírnévre tett szert, desszertjei külföldön is keresettek voltak. Halála után felesége vitte tovább az üzletet, mely ma is cukrászdaként üzemel és különleges édességekkel várja a látogatókat.

Ugyancsak közkedvelt, télen a nyár ízeit elhozó, a nyári melegben hűsítőként  fogyasztható tészta a Rákóczi túrós. A hiedelmekkel ellentétben a süteménynek semmi köze II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez. Az édesség névadója Rákóczi János cukrászmester, aki 1912-től különböző pesti éttermekben és konyhákon volt szakácstanuló. 1924-ben Párizsban járt, a Laure nevű étteremben dolgozott, 1926-ban hazatért és Horváth Nándor éttermében volt konyhafőnök. Később a lillafüredi Palotaszálló, majd a Gellért Hotel éttermének vezetője lett, 1953-tól nyugdíjazásáig a Duna Szálló konyhájának első embere volt. Több szakácskönyve is megjelent, számos szakmai díjat kapott. Az általa kitalált túrós desszert receptje 1937-ben jelent meg először egy szakácsoknak szóló szaklapban. Az édesség az 1958-as brüsszeli világkiállításon is jól szerepelt. A sütemény alapja egy jól nyújtható omlós lap, amelyre citromhéjjal, vaníliával és mazsolával ízesített túrókrém kerül. Tetejét könnyű, cukros tojásfehérje fedi, baracklekvárral díszítik.

Az eredeti adás 2017. december 28-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Neked mi a véleményed?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .