Médium, médiumok, média

A média manapság át- meg átszövi az életünket, nyelvhasználatunkat, de gyakran meg is gyűlik vele a bajunk, főleg, ha választékosan szeretnénk fogalmazni. Nem csoda hát, hogy Grétsy László és kemény Gábor is felvette Nyelvművelő kéziszótára címszavai közé. Ezt írják:

Angol eredetű nemzetközi szó, a mass-media ’tömegkommunikációs eszközök összessége’ kifejezés utótagjának a fenti értelemben való átvétele. Mivel a média valójában többes számú értelmű (forrása a latin medium, azaz ’valaminek a közepe, középső része’ szó többes számú alakja), még egy, ezúttal magyar többes számú jellel való ellátása (a médiák, vagyis ’a sajtó, rádió, televízió együttvéve’) nem tekinthető szerencsésnek. Sajnos, az e helyett ajánlható médiumok sem tökéletes megoldás a szónak régebbi, ma is közismert ’könnyen hipnotizálható személy’ jelentése miatt.

A média magyar megfelelői terjengős körülírások: tömegkommunikációs vagy tömegtájékoztató, ritkábban tömegközlő vagy tömegközlési eszközök. Nem is tudták a médiát kiszorítani a használatból. Ha azonban a sajtó főnevet általánosabban értjük, jól pótolhatja a médiát. Pl. a médiában részletesen foglalkoztak az üggyel, azaz a sajtóban részletesen stb.; médiatörvény, azaz sajtótörvény. Ilyenkor a magyar sajtó szó mind a hagyományos, mind az ún. elektronikus sajtóra vonatkozhatna.

Ezenkívül a Nyelvművelő kéziszótár érdemesnek tartja megemlíteni, hogy egy televíziós nyelvészeti műsor pályázata nyomán felbukkant, s azóta is nemegyszer hallható a célnak jól megfelelő, s nem is hosszú hírközegek megnevezés. El lehetne terjeszteni!

Az eredeti adás 2018. június 15-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.