Hamvazószerda
A hamvazószerdával kezdődő, húsvétvasárnapig tartó nagyböjtöt Jézus 40 napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartja a keresztény egyház.
A negyvennapos böjtölés szokása a VII. században alakult ki, törvénybe II. Orbán pápa iktatta 1091-ben. Ezt az időszakot alapvetően a tiltások jellemezték: tilos volt lakodalmat, bálokat tartani (bár az egyház nem szabályozza, de a hagyomány tiltotta), a katolikusok nemcsak zsíros ételeket és húst nem ehettek, hanem sokáig bármiféle állati eredetű eledel (tej, tejjel készült ételek és tojás) fogyasztása is tiltott volt – ez a későbbiekben enyhült, a XX. század elejétől pedig leginkább csak hamvazószerdára, a pénteki napokra és nagypéntektől nagyszombat délig tartó időszakra vonatkozik a szigorú böjt.
A nagyböjt első napjának elnevezése az e naphoz kötődő hamvazás, hamvazkodás szokására utal. Ezt a szokást leginkább a katolikus egyház tartja, szentelményként, az evangélikusoknál csak a szokás maradt meg, a reformátusok pedig egyáltalán nem hamvazkodnak. A szokás szerint a templomban a mise után az elmúlt évben virágvasárnap szentelt barka hamuját a pap vagy lelkipásztori megbízott megszenteli és keresztet rajzol a hívek homlokára, „Emlékezzél ember, hogy porból vétettünk, porrá leszünk!” szavak kíséretében, mely mellé a II. vatikáni zsinat beemelte a „Térj meg, és higgy az evangéliumban!” mondatot. A hamuszórás a néphit szerint gyógyító erővel bír.
Az ókeresztényeknél hamvazószerdán kellett nyilvánosan meggyónni a közösséget érintő bűnöket (mint pl. a hittagadás, gyilkosság vagy házasságtörés), ilyenkor a nagyböjt kezdetén rótta ki a közösség vezetője a vezeklés módját, és húsvétkor került sor a feloldozásra. A vezeklést felvállaló ember hamut szórt a fejére és posztóruhát öltött, a szentmiséken pedig a templom hátuljában vagy a kapun kívül „vett részt”, tehát nagyon komoly elkötelezettséget igényelt. Ennek a szokásnak az emlékét őrzi a bűnbánatot, az elkövetett hiba beismerését jelentő hamut szór a fejére szólásunk.
A hamu egyébként az Etimológiai Szótár szerint XII. századi, ősik, ugor, esetleg finnugor kori szótő magyar képzéssel. A választékossá vált hamv alakváltozat az 1800-as évek elején jelent meg, de érdekes módon származékai, a hamvas, hamvaz, hamvad és hamvaszt, korábbiak.
Akad még egy érdekesség a hamvazószerdával kapcsolatban… Ha valaki utánaszámolt ma, a nagyböjt kezdetén, hogy akkor valóban 40 nap van-e húsvétig, csalódottan vehette észre, hogy bizony több. Első hallásra tán furcsa, de a hamvazószerda önállóan sosem került be az egyházi naptárba, léte matematikai szükségszerűség. A húsvét időpontja előtti 40 napos böjt kezdőnapja, a 40 meg úgy jön ki, hogy húsvétvasárnaptól visszaszámlálunk 6 hetet, levonjuk a nem böjti nap vasárnapokat, az így fennmaradó 36-ot kiegészítjük 4-gyel visszafelé, így jön ki a szerda. A keleti kereszténység egy műveletet még betoldott, az ortodoxoknál a szombat sem böjti nap, náluk ezért egy héttel hosszabb a nagyböjt teljes időszaka.
Az eredeti adás 2018. február 14-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.
