A -ható, -hető kibővíthető?
Ma ismét hallgatói kérdésre igyekszem válaszolni. Az írott és beszélt sajtóban egyaránt elterjedt a -ható, -hető képzős igenevek kétféle használata: pl. elkészíthetőek vagy elkészíthetők, felvehetők vagy felvehetőek stb. A hallgató arra volt kíváncsi, hogy mi az oka ennek, s melyik a helyes.
Nos, mint az sejthető, helytelennek egyik sem mondható. De ne szaladjunk ennyire előre! Mielőtt a konkrét kérdésre térnék, mondanék pár szót azokról a nyelvtani szabályszerűségekről, amelyek ezt az ingadozást lehetővé teszik.
Bizonyos képzett szavak esetében a tő és a toldalék közé beékelődik egy kötőhangzó – amelynek jelenlétére a tudomány igencsak sokrétű magyarázatot ad, aki mindegyikre kíváncsi, elolvashatja a Nyelv és Tudomány, azaz a nyest.hu A nyitótövekről c. cikkében. Az viszont bizonyos, hogy ezek a hangzók két mássalhangzó közé ékelődnek be, ha a tő magánhangzóra végződik, akkor, alap esetben, nem használatosak – de vannak kivételek! Nem szeretnék túlságosan belebonyolódni a nyelvtudományba, de annyi bizonyos, hogy vannak igencsak furcsa tövek: amelyeknél a kötőhangzó jelenléte magánhangzó-torlódást eredményez. Ezek nemcsak hangtanilag sajátosak, hanem abban is, hogy csak néhány toldalékolt alakjukban jelenik meg a kötőhangzó. Többes számban igen, de tárgyesetben és a birtokosra utaló toldalék esetén nem: hosszú hajúak, de hajút (nem pedig *hajúat), és hajúm (nem pedig *hajúam).
Az e-nyelv nyelvi szolgáltatóiroda honlapja is így fogalmaz: Ingadozik a nyelvhasználat, sokszor mindkét forma, a kötőhangzós és anélküli egyaránt létezik, de nem mutat jelentéskülönbséget. Például: elbűvölők – elbűvölőek. Vagy, mint kezdeti példáimban mondtam: elkészíthetők, elkészíthetőek, felvehetők, felvehetőek. A nyelvhasználati szótár szerint a -ható, -hető képzős szavak esetében kellemesebb hangzású az egy szótaggal rövidebb, kötőhangzó nélküli forma. De egyre gyakoribb a kötőhangzós: találhatóak, használhatóak, láthatóak. A Nyelvművelő kéziszótár (2005) szerint a jelenség hátterében az áll, hogy az -ó, -ő képzős melléknévi igenevek többes számánál is két változat használható. Ott azonban e két változat jelentéskülönbséget hordoz: ezek az üdítők nagyon üdítőek, a hódítók nem voltak valami hódítóak. E kézikönyv szerint a „kötőhangzók analógiásan átterjedtek a -ható, -hető képzős szavakra is: az utak járhatóak, fejtegetései nem mindig érthetőek. Ezekben azonban a kötőhangzónak nincs szófaj-megkülönböztető funkciója, ezért ilyenkor a kellemesebb hangzású és egy szótaggal rövidebb, kötőhangzó nélküli formák (járhatók, érthetők) használatát ajánljuk.” Ez tehát a hagyományos álláspont, de nem róhatja meg senki azokat, akik az újabb keletű, kötőhangzós változatot használják. Döntsön mindenki a maga belátása szerint.
Az eredeti adás 2018. szeptember 19-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.
