A -ként, -nként rag

A mai Szóköz témája két majdnem egyforma rag, a -ként és -nként ragok. Anélkül, hogy különösebben belebonyolódnék a Nyelvművelő kéziszótár nyelvészeti szakkifejezéseibe, fontos megjegyeznünk, hogy a -ként esetraggal ellátott főnév a mondatban az állapothatározó szerepét tölti be: János tanárként (azaz mint tanár, tanári minőségben, tanár gyanánt) dolgozik az iskolában. Mielőtt tovább mennénk azonban, kis kitérőt kell tennünk.

A tanárként kifejezést ugyanis, mint hallhattuk, így is használhatjuk: János mint tanár dolgozik az iskolában. Nos, megtanultuk, hogy a mint elé mindig teszünk vesszőt – kivéve, ha nem! Ebben az esetben ugyanis nem összehasonlításról van szó (ahova valóban kell vessző), hanem állapot jelöléséről, ahova viszont nem. Ezt egyébként, hogy kell-e a mint elé vessző vagy sem, éppen úgy ellenőrizhetjük, hogy megpróbáljuk behelyettesíteni a szókapcsolatot -ként-tel ellátva: ha természetesen hat, akkor a mintes szerkezet elé sem kell a vessző!

A másik említett rag, a -nként (népiesen -nkint) szintén esetrag, a mondatban osztó értelmű határozószavakat alkothatunk vele. E ragunk csak egyes számú, jel nélküli egyedi főnévhez vagy főnévi szerepű tőszámnévhez kapcsolódhat: például reggelenként (vagy népiesen reggelenkint – azaz általában minden reggel) jéghideg vízben mosakodik; a túszokat tízenként (azaz tízesével, tízes csoportokban) engedték szabadon; egyenként (azaz egyesével) válogattam át az almát.

A pongyola nyelvhasználatban a -nként rag helyett olykor a jóval gyakoribb -ként raggal élnek. Mint már oly sokszor, itt is vigyáznunk kell, hogy a helyénvaló kifejezést használjuk. A -ként rag használata a -nként helyett szintén ilyen kerülendő pontatlanság, hiszen nem mindegy, hogy például a végzősök párokként (azaz szerelmes- vagy házaspár gyanánt), vagy páronként (azaz párosával, kettesével) hagyják el az iskolát.

Az eredeti adás 2018. szeptember 28-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.