A Szóköz podcast fejléce

Nyári szavak

Bár még csak május másodika van, az idő igazán nyárias, eljött a piknikezések, strandolások ideje – de mióta járunk felüdülésként strandra, és kik készítettek először sört? Ennek járunk ma utána.

A strand német jövevényszó, Zaicz Gábor Etimológiai szótára szerint nyelvünkben 1904-ben jelent meg. Bár a közbeszédben mindent strandnak hívunk, ahol a nyári melegben megmártózhatunk, eredetileg csupán a tó-, nagyobb folyó- vagy tengerpartokon létrejövő, voltaképpen a szárazföld és a vízfelületet közötti, kavicsos vagy homokos átmeneti területet jelölte a szó. Már a viktoriánus Angliában is a pihenés és feltöltődés helyei voltak a strandok, de idegenforgalmi jelentőségük a huszadik század közepétől nőtt meg robbanásszerűen.

Ugyancsak a Tinta Könyvkiadó Retró szótára igazít el a Bambi esetében is, és nem, nem Felix Salten meséjéről, vagy az az alapján készült Disney-rajzfilmről van szó. A Bambi „Szintetikus narancs, málna, citrom ízesítővel készült magyar üdítőital, amit csatos üvegben árultak.” A szótár szerint a Pancsoló kislány nélkül ma talán nem is ismernénk, hiszen ez „állított maradandó emléket az egészségtelen és műízű, mégis sokak által kedvelt italnak, ami 1967 után átadta helyét a kóláknak. Feltámasztásával megpróbálkoztak 2001-ben, de sikertelenül.”

Ha már szót ejtettünk az 1950-60-as évek kedvelt üdítőjéről, ne feledkezzünk meg a felnőttek szinte elengedhetetlen nyári „kellékéről”, a sörről sem. Bár eredetét csak találgatni lehet, egyáltalán nem véletlen a folyékony kenyér elnevezés, s nem csak amiatt, mivel alapanyaga az árpa- vagy búzamaláta. Ugyanis az első sör, illetve ahhoz hasonlatos ital valószínűleg úgy keletkezett, sok évezreddel ezelőtt, hogy egy napon felejtett nedves kenyérdarab erjedni kezdett. Ez ugyan még természetesen nem nevezhető mai értelemben véve sörnek, de régészek találtak olyan közel hétezer éves edényt, amelyben sör maradványait mutatták ki; az pedig egészen bizonyos, hogy a Kr. e. V–III. századi Egyiptomban és Mezopotámiában már gyártották a habos alkoholos italt. A magyar nyelvbe feltehetően még a honfoglalás előtti időkben került a szó valamelyik kelet-európai nyelvből, az évszázadok során ismert volt ser, serital formában is.

Tudva, hogy az első pezsgőt egy francia apátságban készítették, talán az sem meglepő, hogy a sörnek a mai formáját is szerzetesek alkották meg. Azon kívül, hogy magán a technikán is sokat fejlesztettek, úgy tartják, hogy ők honosították meg a sörnek komlóval való ízesítését. Számukra ez azért volt lényeges, mivel a nagyböjt ideje alatt a koplalás mellett a folyadékbevitel megengedett volt, s a sör, magas tápanyagtartalma miatt (mértékkel fogyasztva!), kiváló szolgálatot tett.

Az eredeti adás 2018. május 2-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Neked mi a véleményed?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .