A Szóköz podcast fejléce

Egyeztetés – alany 3.

Az egyeztetés szabályait kiskorunkban, nyelvvel együtt tanuljuk, de általában természetes nyelvérzékünk is segít abban, hogy hogyan is hangzik jó egy mondat. Az alany és állítmány egyeztetésének alapszabályáról, tudniillik, hogy az állítmánynak mindig igazodnia kell az alanyhoz, valamint a számbeli egyeztetés részszabályairól már beszéltem, lássuk ma az alany és állítmány egyeztetésének másik formáját, a személybeli egyeztetést.

Legfőbb szabálya az, hogy az állítmány ragja az alany nyelvtani személyéhez igazodik: te csináld meg a szendvicseket, én gondoskodom italról.

1. Ha különböző személyű alanyokhoz közös állítmány tartozik, ez többes számba kerül, s a legkisebb sorszámú alany személyével van egyeztetve. Tehát pl. egyes szám 2. és 3. személyű alany mellett többes szám 2. személybe kerül az állítmány: te és Kovács utaztok Rómába. Ám a sőt, de, vagy stb. kötőszós végső alany után többnyire ennek az utolsó alanynak a személye és száma érvényesül: én vagy pedig Kovács utazik Rómába?

2. Telefonálók beszédében gyakori ez a bizalmas-pongyola fordulat: itt X. Y. beszélek.  Pontosabban v. így: itt X. Y. beszél, v. így: itt én beszélek, X. Y.

3. Ha az alany aki, ami vonatkozó névmás, az állítmány általában 3. személyű: aki másnak vermet ás, maga esik bele. De ez az értelmi egyeztetés sem helytelen: „Te, aki babonás vagy, és hiszel a kísértetekben, nem fogsz ezen csodálkozni” (Mikszáth).

Grétsy–Kemény: Nyelvművelő kéziszótár. Bp., Tinta, 2005. 31. old.

Az eredeti adás 2018. október 12-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Neked mi a véleményed?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .