Egyeztetés – birtokos személyjel
Beszéltem már a magyar nyelv egyik fontos és sokszor igencsak sok fejtörést okozó sajátosságáról, az alanyi és tárgyas ragozás kérdésköréről, illetve annak egy szeletéről, az amelyet, amelyeket vonatkozó névmási kötőszóval bevezetett mondatokról és a feltételes mód eseteiről. Ma ezt folytatom a birtokos személyjel használatával.
A birtokos személyjel határozottá teszi a tárgyat, ezért az ilyen tárgy mellé tárgyas ragozású ige való. Helytelen tehát a következő mondat: az ezerféle nyelvhelyességi szabály egy részét még laikusok állítottak össze. Így lett volna jó: … állították össze. Kivételképpen birtokos személyjeles tárgy mellett is állhat alanyi ragozású igealak, ha e tárgy a) olyan jelölt birtokos jelzős összetétel, amelyben már elhomályosult a birtokviszonynak (s ezzel a birtokos személyjelnek) a funkciója: vásárfiát is hozott; vacsorára barátfülét kérek; b) partitivusi (részelő) értelmű: közölt is egy versemet; megnézett három edzésemet (é. egyet a verseim közül, hármat az edzéseim közül). Ez utóbbi szóhasználat enyhén bizalmas-népies, az írott nyelvben pongyolaságnak minősülne.
Grétsy László – Kemény Gábor: Nyelvművelő kéziszótár. Bp., Tinta, 2005. 542-543. old.
Az eredeti adás 2018. november 15-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.