Éjféltájt, ekkortájt

Határozószavaink között vannak kissé régies színezetűek, melyeket választékos beszédben, vagy esetleg mondandónk pontosabb kifejezése érdekében hol ritkábban, hol gyakrabban használunk.

A -tájt toldalékról sokat nem tudunk meg önmagában, nincs a határozóragok közé sorolva, holott határozószót képez, még ha eléggé bizonytalant is: ekkortájt, alkonyattájt, vacsoraidőtájt, éjféltájt. Bármennyire is meglepő, ezeket a szavakat az e-nyelv.hu szerint mind egybe kell írni, bár a helyesiras.mta.hu a vacsoraidő tájt alakot, azaz a két szóban írást javasolja.

A toldalék kialakulására nem találtam adatot, a csak Czuczor-Fogarasiként emlegetett A magyar nyelv szótára is csak jelentését adja meg: ekkortájban – ami, valljuk be, sokat nem segít. Emellett a választékos, irodalmi nyelv regiszterébe sorolja.

Érdekes képzettársítása ez egyébként a magyar nyelvnek: egy hely meghatározására szolgáló szóval: tájt, tájban időt határoz meg – pontosabban egy hozzávetőleges időt. Az ekkortájt jelentése: körülbelül ebben az időben; a nemsokára aktuális karácsonytájt: karácsony körül, karácsony idején. Régóta beépült nyelvünkbe talán már fel sem tűnik: nem úgy, mint például az 5 óra magasságában forma – holott itt ugyanarról van szó.

Természetesen nem szorgalmazom ez utóbbi forma használatát, csak a jelenségre világítottam rá. Azt azonban jegyezzük meg: akkortájt, ekkortájt, vacsoraidőtájt, karácsonytájt: az e-nyelv.hu nyelvi szolgáltatói iroda szerint mind egybeírandó.

Az eredeti adás 2018. november 26-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.