Orosz jövevényszavak 3.

Ígérem, ma lesz az utolsó rovat, melyben orosz jövevényszavakról beszélrk. Fejes László 2014-ben írt cikket a Nyelv és Tudomány oldalon Mit adtak nekünk a szovjetek? címmel, de a cikkből kiderül, hogy orosz szavakat már a szovjet idők előtt is kölcsönöztünk.

A korábban említettek mellett természetesen még egy sor orosz szó került be a magyarba, mint például a szputnyik (általában a műhold elvenezésére) vagy a sztahanovista (ami élmunkást jelent, és nemrégiben tudtam meg, nagy csodálatomra, hogy itt nálunkfelé nem annyira ismert); vagy később a peresztrojka eredetileg ’átépítés’, a glasznoszty pedig nagyjából ’nyilvánosság’ jelentésben. Az utóbbi a гласный [glasznij] ’nyílt, nyilvános’ melléknévből származik. Érdekesség, hogy bár nálunk a szó csak a gorbacsovi reformok kapcsán vált ismertté, az oroszban már az 1850-es években használták: ekkor a cenzúra enyhülésére és a bíróságok nyilvános működésére utalt.

Az oroszból természetesen nem csupán orosz szavak kerültek be, hanem más nyelvekből is közvetített kifejezéseket. Ki gondolná például, hogy a diszpécser ’forgalomirányító, munkaszervező’ jelentésben, mely az angolból ered, a magyarba az oroszból került: nálunk legkorábban 1951-ből adatolt. Latin eredetűnek tűnhet a ’felforgató elem’ jelentésű diverzáns szó is, valójában azonban nincs latin eredetije, a magyarban is csak 1952-től fordul elő. Az oroszban a диверсия [gyiverszija] ’diverzió, szabotázs’ szóból képezték az olyanok mintájára, mint az аспирант  [aszpirant] ’aspiráns’, эмигрант [emigrant] ’emigráns’, оккупант [okkupant] ’megszálló’.

Az orosz ilyen hatása azonban nem 1945 után jelentkezett először. A kombájn az amerikai angolból került az oroszba, a magyarban viszont egy rosztovi kombájngyár működéséről szóló hírben bukkan fel először – 1934-ben! A kombinát pedig a latin combinatus, azaz ’egyesített’ orosz átvételének főnevesüléséből származik – először 1939-ben jelenik meg a magyarban. Az orosz комбинат [kombinat] azonban a magyar kombináttal szemben nem csupán ipari vagy mezőgazdasági vállalatok egységét jelenti, hanem van például „oktatási kombinát” (учёбный комбинат [ucsobnij kominat]), azaz nagyobb, több intézményre oszló oktatási szervezet is.

Ha csak a szókincsnél maradunk, akkor is meg kell említenünk az orosz hatás egy másik formáját is. A kolhoz szót a коллективное хозяйство [kolljektyivnoje hozjajsztvo], azaz ’kollektív (közös) gazdaság’ szókapcsolatból hozták létre, összevonva a szavak kezdő szótagjait. Ez a szóalkotásmód a magyarban orosz hatásra terjedt el, különösen tulajdonneveknél (cégneveknél, márkaneveknél): például Fényszöv (Budapesti Fényképész-szövetkezet), Köjál (Közegészségügyi és Járványügyi Állomás), Malév (Magyar Légiközlekedési Vállalat), Mahart (Magyar Hajózási Részvénytársaság) stb. Ide tartozik gyakorlatilag az összes -ért végű kereskedelmi vállalat neve.

Közszó kevés született ilyen szóalkotásmóddal, ezek közül leginkább a szovjet ideológiával kevéssé összeférő maszek (magánszektor) szót emelhetjük ki. Ugyanakkor bizonyos vállalatnevek – pl. Közért (Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt.: ez tehát nem értékesítő; a községi itt nem a község szó -i képzős változata, hanem ’közösségi’-ként értendő), Tüzép (Tüzelő- és Építőanyag-kereskedelmi Vállalat) – köznévvé váltak (legalábbis Magyarországon), és ma már cégnevek részeként is szerepelnek. Egyes szavakról tűnhet úgy, hogy a magyarban jöttek létre szóösszerántással, pedig jövevényszók: a trafó (transzformátor) például német jövevényszó, a szóösszerántás a németben ment végbe.

Az eredeti adás 2020. február 3-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.