Csuklik, csuklodj
Varga-Mihály Márton kollégám ismét jó témát adott: hogy hangzik a csuklik és hasonló szavak egyes szám második személyű, felszólító módú alakja: csukolj? csuklodj? Nos, lássuk, használjuk-e egyáltalán ezeket a szavakat (például csilkik, rejlik, vedlik stb.) felszólító módban, s ha igen, hogyan?
A nyelvészetben defektivitásnak (hiányosságnak) hívják azt a ritka jelenséget, amikor egy-egy szónak bizonyos alakjai hiányoznak, nem alkothatók meg. A hiánynak nem mindig hangtani okai vannak. Például jelentéstani oka van, hogy a magyarban a szokni igének (abban az értelemben, hogy ’szokásában van’) csak múlt idejű alakjai vannak (szokott, szoktál, szoktunk volna, de nincs *szokjon, *szokni, *szokik – még ha tréfásan használjuk is), hiszen a múlt idejű alakok jelen idejű értelműek.
Kétféle defektivitással találkozhatunk: egyikben mássalhangzótorlódással állunk szemben (-lk, -jl, -dl stb.), a másik esetben pedig a -tsz hangkapcsolat áll a szavak végén.
Az első típusú defektivitás azért különösen érdekes, mert rengeteg igére kiterjed, de tapasztalataink alapján a beszélők egyáltalán nem egyöntetűen ítélik meg, hogy pontosan melyikekre, és sokszor nemcsak beszélők között van ebben eltérés, hanem egyes beszélők is ingadoznak, haboznak. Persze azt senki nem mondaná, hogy *csuklj, de sok beszélő el tudja képzelni a csukolhat, csukoljon stb. alakokat, míg mások egyáltalán nem. Ebből a példából is látszik ennek a típusnak a másik érdekessége, hogy olyan igéket érint, amelyeknél felmerül a hangkivetés gyanúja. Hangkivetőnek azokat az ige- (és névszó-) töveket nevezzük, amelyek bizonyos toldalékok előtt mássalhangzó-torlódást tartalmaznak, mások előtt viszont nem. Például seprek és seprünk (nem pedig seperek és seperünk, legalábbis az én nyelvváltozatomban), de sepersz és sepernek (nem pedig sepresz és seprenek, legalábbis az én nyelvváltozatomban).
Azokat a toldalékokat, amelyek előtt a mássalhangzó-torlódásos változat jelenik meg, szintetikus toldalékoknak nevezzük, és jellegzetességük, hogy kötőhangzó állhat előttük. Azokat a toldalékokat pedig, amelyek a torlódás nélküli alakhoz járulnak, analitikus toldalékoknak nevezzük, ők kötőhangzó nélkül követik a tövet. Ilyen analitikus toldalék a kötő-felszólító mód -j- toldaléka és a -hat/-het is: seperj, seperhet (de ilyen például az ún. határozói igenév -va/-ve toldaléka és a birtokosra utaló -ja toldalék is).
Az eredeti adás 2020. február 10-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.