Szóösszerántások 2.

Az orosz szóösszevonásokat George Orwell is parodizálja az 1984-ben. Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet, hogy az angol is szívesen alkot hasonló szavakat, csak nem a szavak elejét teszi össze, hanem az egyik szó elejét és a másik szó végét (pl. smoke ’füst’ + fog ’köd’ = smog ’szmog’). Ez a fajta szóalkotásmód, ha soha nem is volt annyira népszerű, mint az angolban, már korábban is előfordult a magyarban is.

A Nyelv és Tudomány, azaz nyest.hu oldalon arra keresték a választ (olvasói kérdésre), hogy vajon hogyan született meg a lakodalom szó, és mi volt az eredeti jelentése? Mely szavakkal áll rokonságban, és melyek azok, amelyekhez csak véletlenül hasonlít hangalakja és jelentése?

A szóösszerántás egy viszonylag ritka szóalkotási mód, ismertebb példái a csőr < cső + orr, gyufa < gyújtó fa. Ez a szóalkotási mód mesterséges, a nyelvújítók tudatosan hozzák létre az ilyen alakokat, de mintájául olyan szavak szolgálnak, melyek „természetes” úton jöttek létre. Egyes összetett szavak alakja eltorzul, a benne levő elemek kapcsolata elhomályosul, így eredeti összetétel-mivoltuk már nem látszik: például a régi magyar orr-száj összetételből keletkezett az orca, ill. arc szavunk. A szóösszerántás tehát lényegében az összetételnek és elhomályosodásának felgyorsított változata.

Nos, a lakodalom szó nem szóösszerántással jött létre, de keletkezése eléggé érdekes így is. A lak- elem történetileg azonos a lakomában található lak- elemmel, és a jóllakikban található lak- tővel. A lakik jelentése valamikor ’eszik’ lehetett – nem világos azonban, hogy ez a lakik történetileg azonos-e a ’valahol él’ jelentésű lakikkal. (Volt a magyarban egy harmadik lakik is, máig fennmaradt származéka a (meg)lakol – az egykori lakik is ezt jelenthette. Ez azonban bizonyára nincs összefüggésben a másik két lakikkal.) A lakodalom eredeti jelentése is ’nagy evés-ivás, lakoma’ volt, és csak később szűkült le az esküvőhöz kapcsolódó lakomára és mulatozásra.

A lakodalom és a lakoma, ill. a (jól)lakik mellett a lakmározik tartozik ebbe a szócsaládba (és ezzel a sor nem ért véget!). A régi magyar nyelvben előfordult egy lakoma ’falánk’ melléknév is, de ennek nincs köze a lakoma főnévhez! Ez a szó szláv eredetű. (Ismét egy szép példája annak, hogy a hasonló hangzású és eredetű szavak egészen különböző származásúak is lehetnek!)

A lakodalom végén található -(o/a)dalom elem egy és ugyanaz az, mint amit a vigadalomban találunk, csakhogy nem a ez utóbbiból került a lakodalomba, hanem mindkét szót ugyanazzal a főnévképzővel alkották meg. A képzőelem más szavainkban is felbukkan: birodalom, forradalom, sokadalom stb. Be kell azonban látnunk, hogy viszonylag kevés az olyan szó, melyben megjelenik, nem produktív (új szavakat nem hozhatunk létre vele). Legtöbbször igetőhöz kapcsolódik, de a sokadalom esetében pl. számnévhez. Ez azt sugallja, hogy ezek a szavak egymás mintájára jöttek létre, de hogy melyik melyikére, az egyértelműen nem igazolható. A lakodalom szó legkorábban 1525-ből adatolt, a vigadalom már 1416-ből, de ez nem jelenti, hogy a vigadalom feltétlenül korábbi lenne…

Még egy szót meg kell vizsgálnunk, mely szorosan kapcsolódik a lakodalomhoz, ez pedig az azonos jelentésű lagzi. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint „az ’eszik, jóllakik’ jelentésű lakik ige -z gyakorító képzős származékából jött létre (…) -i képzővel” – tehát ennek a töve is megegyezik a lakodaloméval, de nem a lakodalom rövidülése! A helyesírás ebben az esetben nem a szóelemző elvet követi, hanem a kiejtést, ezért írunk ebben a szóban k helyett g-t.

Az eredeti adás 2020. február 4-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.