Bibliai szólások 1.

A szólások kimeríthetetlen tárháza a rovat-ötleteknek. Számosat nap mint nap, vagy alkalmanként használunk, de általában nem gondolkodunk arról, hogy vajon honnan erednek. Bárdosi Vilmos Szólások, közmondások eredete könyvében azonban származás szerint is keresgélhetünk – ma a bibliai eredetűekből válogattam.

Aki azt gondolja, hogy sok bibliai szólásunk van, nem téved: a mutató 5 oldal két-két hasábján keresztül sorolja őket. Az ár ellen nem lehet úszni, az amit Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza szólások, az áldozati bárány vagy tékozló fiú kapcsolatoknál egyértelműnek vesszük a bibliai forrást, de van jónéhány szólás, mondás, amelynél eszünkbe sem jutna.

A baj nem/ritkán/sosem jár egyedül szólásunk ismert bajjal jár a baj, vagy a baj nem áll meg háromig formában is, jelentése ’gyakran több baj, csapás éri az embert rövid időn belül’. A mára már közmondássá vált szólás eredete az Ótestamentumban található (Ez 7:5), ahol Ezekiel próféta jövendöléseiben ezt olvashatjuk: „Így szól az Úr Isten: Íme, csapás csapást ér!”.

Az igazak álmát alussza kifejezést mondjuk arra, aki jóízűen, mélyen álszik. Itt is a Szentírás igaz emberéről van szó, akinek tiszta a lelkiismerete. A kifejezés a ma használatos formájában nem fordul ugyan elő a Bibliában, de értelmét tekintve számos helyes történik rá utalás (Péld 24:15, Zsolt 4:9). A szólásnak régen volt egy tájjellegű ’meghalt’ jelentése is, amely valószínűleg az örök álmát alussza eufemisztikus szólás hatására keletkezett.

Arra bizonyosan senki nem gondol, hogy a gyakran használt felkiáltásunk, ez nekem (túl) magas!, szintén bibliai eredetű. Az annak jelzésére használt mondás, hogy nem értettünk meg valamit, szemléleti háttere a Zsoltárok könyvében és a Példabeszédekben is olvasható: „Magas a bölcsesség a balgának!”

Gyakran a nősülő fiatalembernek mondják figyelmeztetésül: gondolni kell arra, hogy a lány az anyja természetét szokta örökölni. Szólással: nézd meg az anyját, vedd el a lányát!, de ismeretes amilyen az anya, olyan a lánya alakban is. A bibliai Ezekiel próféta is már mint közmondást idézi ezt a Talmudban szintén megtalálható szállóigét: „Íme, minden ember, aki csak közmondást használ, azt terád alkalmazza: »Amilyen az anya, olyan a leánya!«”. A közmondás elterjedéséhez hozzájárult Berczik Árpád 1883-as, Nézd meg az anyját című vígjátéka is.

A végére nem is egy szólást, hanem egy kifejezést hagytam: leiterjakab; általában kisbetűvel, egybe írjuk, jelentése ’fordítási botlás, melléfordítás’. A kifejezés végső soron a Bibliának azon jelentére vezethető vissza, amikor Jákob „álmában azt látta, hogy egy létra áll a földön, a teteje pedig az eget éri, és Isten angyalai fel és le járkálnak rajta” (Ter 28:12). Tóth Béla szerint Jákob létrájának e bibliai képéből a ’melléfordítás’ jelentés kialakulása Ágai Adolfnak köszönhető, aki fiatal újságíró korában a Magyar Sajtó 1863. okt. 13-i számának tárcarovatában – saját bevallása szerint szándékosan – követte el az a híres fordítási botlást, mellyel megalkotta a Leiter Jakab fogalmat.

Az eredeti adás 2020. február 7-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.