Külföldi magyar településnevek 1.
Nemrégiben néhány erdélyi településnévnek eredtem nyomába, ennek kapcsán vette fel egyik kedves barátom, hogy mi a helyzet azokkal a magyar elnevezésekkel, amelyek a Kárpát-medencén kívül vannak, s talán nem is sejtenénk, hogy magyar nevük is van. Itt nem az olyanokra gondolok, mint Bécs, Párizs vagy Peking, hanem a sokkal közelebbiekre, a Magyar Királyság határain innen és túl.
Kezdjük Romániával! Természetesen most csak a Kárpátokon kívüli településekkel foglalkozom, és kihagyom azokat is, amelyeket ugyanúgy ejtünk, csak magyarosan írunk. De azt tudták például, hogy Buzău Bodzavásár, Câmpulung Moldovenesc Moldvahosszúmező, Curtea de Argeş Argyasudvarhely, Drobeta-Turnu Severin Szörényvár, Giurgiu Gyurgyevó, Iaşi Jászvásár, Oneşti Ónfalva, Piatra Neamţ Karácsonkő vagy Németkő, Rădăuţi Radóc, Siret Szeretvásár, Târgu Jiu Zsilvásárhely, Târgu Frumos Szépvásár vagy Szépváros, Turnu Măgurele Nagynikápoly, Vatra Dornei Dornavátra, Vaslui pedig Vászló magyarul?
Gyurgyevónak régies magyar neve is van, Fekete Gyergyó vagy Szent-György, emellett török és bolgár neve is van, ez utóbbit ugyanúgy ejtik, mint magyarul.
Piatra Neamţi, vagy ismertebb magyar nevén, Karácsonykő város első írásos említésekor (1395) már ezen a néven szerepel: „in terra nostra Molduana ante villam Karachonkw.” Az eredeti román név, Piatra lui Crăciun ennek a fordítása. A várost nevezték még Târgu Piatranak (azaz kővásárnak) vagy egyszerűen Piatranak (kő) is. A kommunista időkben nevezték el Piatra Neamț-nak, hogy a kereszténységre utaló nevet eltüntessék. A Neamț a város folyójának a neve, és vagy ’német’-et jelent, vagy pedig egy ’csendes, néma’ jelentésű szláv szóból ered. A Karácsonkő név eredetével kapcsolatban két elmélet létezik, az egyik szerint a Karácsony személynévből jön, a másik szerint a kerecsen(sólyom), régiesen karacsun szóból. Ez utóbbi feltevést az is támogatja, hogy a környéken számos magyar eredetű, sólyomfajtáról elnevezett hegy található (például Csalhó – Ceahlău, a csaholó, csagoló sólyomfajta ragadozó madárról, Ráró – Rarău, szintén sólyomfajta, Sólyomkő – Piatra Șoimului). Állítólag a csángóföldi Klézsén az öregek Kerecsenkőnek nevezik a várost.
Jászvásár a XI. századi moldvai jász lakosságról kapta a nevét, ám a jászok viszonylag hamar áttelepültek a Magyar Királyságba, a név viszont maradt. A név második tagja értelemszerűen a vásároshelyre utal, amilyennel nem eggyel találkozunk Moldva, vagy akár Kárpát-medence-szerte.
A magyaroknak és a szászoknak fontos szerepük volt a moldvai városi élet kialakításában: a kézművesipar és a kereskedelem szinte kizárólag az ő kezükben volt. A 15. században megalakultak az első moldvai céhek (pl. ácsok, fazekasok, szabók céhei), és kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki az erdélyi és a galíciai városokkal. A magyar alapítású Bákó ebben az időben vált fontos kereskedelmi központtá, szerepét a ferences kolostor tovább növelte. A kereskedelem virágzására utal az is, hogy a területen sok -vásár utótagú helynév van, s ezek jórészt lefedik Moldva egész területét (Jászvásár mellett például Aknavásár, Németvásár, Tatrosvásár, Románvásár stb.). A történeti adatok szerint a moldvai vásárok messze földön híresek voltak. A magyar hatást mutatják azok a kölcsönszavak, amelyek ebben az időben kerültek a magyarból a románba. Ezek többsége az állami élettel, a közigazgatással, a katonasággal, a városi élettel kapcsolatos, pl. ’vitéz’, ’kard’, ’apród’, ’zsold’, ’ispán’, ’bíró’, ’deák’, ’polgár’, ’(kézműves) mester’ stb.
Az eredeti adás 2020. január 8-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.