Zárójelek, közbevetések
A matematikából talán még a leginkább antitalentumok is, mint én, tudják, hogy háromféle zárójel van: kapcsos, szögletes, kerek. A tipográfia ismeri még a kúpos és csúcsos zárójeleket, de ezekkel én most találkoztam először… Ugyancsak a matematikában a műveletek elvégzési sorrendjére utalnak a zárójelek, bölcsész szemmel ez olyan, mintha egy műveletbe beékelnénk egy másikat, vagy esetleg egy harmadikat is. De használhatjuk-e ugyanígy írásban, ha mondjuk a zárójelen belül nyitnánk egy zárójelet?
A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása a 251., 252. és 253. pontokban tárgyalja a közbevetést, vagyis amikor mondandónkba (írásban) beékelnénk valamit. Az olyan szót vagy szókapcsolatot, amelyet közbevetésként ékelünk be a mondatba, vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük, például: István, sajnos, nem tud eljönni. Bátyámat, a baleset tanújaként, többször is kihallgatták. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. Nyáron (különösen júliusban) nagy meleg volt.
A mint kötőszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be, például: Ádám barátomat, mint mérnököt, a műszakiakhoz osztották be. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktől) gyakran kérnek szakvéleményt. Péter, mint említettem, beteg lett. Ez azonban csak akkor évényes, ha ezek magyarázólag közbevetett beékelődések; ha a mint a -ként raggal helyettesíthető, akkor nem kell elé vessző.
Ha egy tagmondatba beékelődik egy másik tagmondat, ezt vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Éva, bár nehezére esett, elvállalta a feladatot. Holnap – ha esik, ha fúj – elmegyünk kirándulni. Ez (valljuk meg őszintén!) kissé váratlan ajánlat.
Ha a közbevetett szó, szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba, az írásjelet a közbevetés után, vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpár második tagja után ki kell tenni: Műszaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –, de író lett. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni tőle): hogy ő is felelős a hiányért.
Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik, a mondat végi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is, névszók is (pl. fagy, les, nyom). Ne felejts el felébreszteni holnap reggel (6-kor)! A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlevők mind helyeselték a javaslatot. (Az ellenvéleményen levők el se jöttek a gyűlésre.)
A szabályzat nem tér ki a zárójelen belüli zárójelre. Magam személyes szövegeiben szoktam élni a matematikai lehetőséggel: szögletes zárójellel írom a közbeékelést, és kerekkel a közbeékelés közbeékelését – de hivatalos, nem-magán szövegekben nem ajánlom. Leginkább amúgy is jobb, ha kerüljük az ilyen bonyolult szerkesztéseket, de ha mégis feltétlen szükséges, akkor egy kerek zárójelen belül vesszővel vagy gondolatjellel jelezzük inkább a másodszori közbevetést.
Az eredeti adás 2020. január 13-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.