Pesztra, dadus, bébiszitter

Amint mondani szokás: a téma az utcán hever. Azaz jelen esetben annak az újságnak a lapjain, amelyen a vasárnapi ebédhez pucoltam a zöldséget. Ott láttam Murádin László kis nyelvművelő szösszenetét, amely a mai rovat témáját adta.

Manapság, ha valaki aktív életet él, vagy nem akarja bölcsödébe adni a kisgyermekét, és nincsenek a közelben a nagyszülők, esetleg dolgoznak, bizony, nagy szüksége lehet bébiszitterre. A ’kisgyermek(ek) mellé fogadott alkalmi felügyelő, gyermekgondozó, rendszerint fiatal leány’ jelentésű angol szó olyannyira részévé vált nyelvünknek, hogy ma már egyben és magyar helyesírással írjuk.

Vannak azonban egyéb, magyar vagy régebben használt idegen szavak is erre a fogalomra nyelvünkben. Nagyon szimpatikus számomra, hogy Kolozsvár néhány éve megjelent és tudtommal egyetlen ilyen jellegű vállalkozása dadusközvetítőként hirdeti magát. A dada 1500-as évek végi hangutánzó eredetű szó. Hangalakja a kisgyermek első tagolt hangjait jeleníti meg. A hangutánzás síkján rokon a dadog ige tövével. Hasonló jelentésű és hangalakú szavak számos nyelvben találhatók, például az oszmán-török dadı, dada ’néni; dajka; anyuka’ jelentésben, vagy a szlovák dada ’pesztonka, dajka’ jelentésben. A dadus minden bizonnyal ennek becézett formája, önálló címszóként nem szerepel a szótárakban. Másik alakváltozata a dajka, valamivel korábbi jövevényszó egy déli vagy nyugati szláv nyelvből, amilyen a bolgár és cseh [dojka] azonos jelentésű szó, a horvátszerb dojka ’emlő; tőgy’ jelentésben, vagy a szlovák dojka ’ugyanaz’ illetve ’fejőstehén’ jelentésben. Ezek a szavak a szláv *doj- ’szopik’ alakra vezethetők vissza. Igei származéka a dajkál.

A kisgyermekekre vigyázó, rendszerint lányokat hívják még hivatalos megnevezéssel csecsemőgondozónak, illetve régiesen pesztonkának, pesztrának. Az előbbi, a pesztonka 1700-as évek eleji ’gyermekgondozó nő’ jelentésű szó. A szlovák vagy ukrán nyelvből kerülhetett a magyarba, a szlovákban pestúnka, ukránban [pesztunka] alakban él, ugyanezzel a jelentéssel. Ezek a szláv *pestovati ’gondoz, nevel’ jelentésű ige származékai. Mivel kisgyermekek gondozására rendszerint fiatal lányokat fogadtak fel, a régiségben használatos volt a szónak ’fejletlen lány’ jelentése is [1791]. Elavulóban levő kifejezés.

A pesztra XVIII. század végi jövevényszó, valószínűleg ez is déli szláv, közelebbről szlovén eredetű, töve ugyancsak a szláv *pestovati ige. A pesztrál ige -l igeképzővel alakult a XX. század elején. A szócsalád elsősorban nyelvjárásainkban él, de a köznyelv is ismeri.

Az eredeti adás 2020. január 29-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.