Rosszul használt idegen szavak 1.

Nem ritka eset, hogy kollegáimtól kapok rovatötletet. Legutóbb Varga-Mihály Márton kollégám küldött egy nemrégiben megjelent cikket, mely néhány olyan (természetesen idegen eredetű) szót tárgyal, amelyet sokszor, sokan rosszul mondanak. Lássuk, melyek ezek.

Sok idegen eredetű szóról ma már nem érezzük, hogy ne lennének magyar szavak (például óra, iskola stb.), és ezeknek használatával nincs is semmi baj, ha a megfelelő helyen és helyesen használjuk őket. (Alapnyelvi szavunk talán 800-1000 van, nehéz is lenne nem idegen szavakkal beszélnünk…) Az alábbi kifejezésekkel azonban sokaknak meggyűlik a baja. Vajon hányan használják őket a valódi értelmükben és hányan csak azért, hogy műveltebbnek tűnjenek, de valójában maguk sem tudták, mit jelentenek pontosan.

A görög eredetű patetikus szó jelentése ’heves, szenvedélyes’, általában érzelmekkel telített, emelkedett eseményekre, beszédekre használjuk, újabban viszont egyre többen szánalmas jelentésben használják. Ennek egyik oka valószínűleg az lehet, hogy az angol pathetic szó valóban így fordítandó. A másik ok még a múlt század elejéről eredeztethető, amikor a természetesség jegyében kárhoztatni kezdték a patetikus előadásmódot, holott itt valójában az álpátoszról, a kiüresedett, érzelemmentes frázisokról van szó. A pátosznak megvan a maga helye, ott alkalmazzuk nyugodtan.

Sokan büszkén állítják, hogy nagy rajongói a cinizmusnak, esetleg önmagukat is cinikus embernek tartják. Talán néhányan így is gondolják, de a többség valószínűleg az iróniára, ironikusra gondol. A cinikus jelentése ugyanis ’gúnyos, közönyös, értékeket nem tisztelő’, sőt, akár hitvány is lehet. Ezzel szemben az irónia kesernyés, maró gúny, humort és gúnyosságot ötvöző csipkelődés.

A latin eredetű kvázi szót sokan használják, jómagam is gyakran. Sok esetben viszont egyfajta nyomatékosításként, mondanivalójuk megerősítéseként használják, például: „azt mondta, lassú és hanyag vagyok, kvázi sértegetett!”. A beszélő ebben az esetben valószínűleg azt szeretné mondani, hogy kifejezetten sértésként élte meg azt, amit mondtak neki, pedig a kvázi éppen hogy finomítja, tompítja azt, ami követi a mondatban, hiszen azt jelenti ’szinte, mintegy, majdhogynem’. Vagyis, akit kvázi sértegetnek, azt még nem egészen sértegetik.

Holnap folytatom!

Az eredeti adás 2020. január 27-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.