Orosz jövevényszavak 1.

A héten beszéltem már közismert, mégis olykor rosszul használt idegen szavakról, a pesztra, pesztonka szavak esetében déli szláv jövevényekről, lássunk most egy keletebbi és sokkal nagyobb népet: az oroszt. Fejes László 2014-ben írt cikket a Nyelv és Tudományon Mit adtak nekünk a szovjetek? címmel, de a cikkből kiderül, hogy orosz szavakat már a szovjet idők előtt is kölcsönöztünk.

Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy sok olyan szó, melyről azt hihetnénk, ebben a korban kerültek be a magyarba, már korábban is ismert volt. Így például A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) adatai alapján a kolhoz szó már 1934-ben előfordul, a kulák ’nagygazda, zsírosparaszt’ jelentésben pedig már 1926-ban megjelenik. A muzsik ’orosz paraszt’ és a balalajka ’pengetős hangszer’ pedig már 1854-ben felbukkan (az előbbi Jókainál), a szamovár 1856-ból (egy Puskin-fordításból), a trojka ’hármasfogat’ viszont 1884-ből adatolt. (Hozzá kell azért tennem, hogy a szamovárt mégiscsak A három nővérből, vagy még inkább annak 1979. decemberi paródiájából ismerjük igazán, a trojkát pedig az Omega Léna című dalából.) Mindehhez képest meglepő, hogy a tajga ’tűlevelű őserdő’ csak 1939-ben bukkan fel. Sőt, az oroszok ruszki elnevezése sem a szovjet korban jelenik meg, hanem még az első világháború idején.

Kétségtelen azonban, mondja Fejes László, hogy ezek a szavak 1945 után gyakoribbakká és ismertebbé váltak. Ha létezne a kettő között határ, talán azt mondanánk, hogy ekkor váltak idegen szavakból jövevényszavakká.

Az orosz hatás ráadásul nem csak a korábbi orosz szavak helyzetét erősítette meg, hanem egyes más, nem orosz eredetű szavakét is – elég legyen itt az agitátort megemlíteni. Más esetekben a szavak jelentését befolyásolta: a fasisztának szélesebb értelemben vett ’szélsőjobboldali’, egyszerűen ’jobboldali’, vagy a már szinte minden ideológiai alap nélküli, szitokszóként való használata (’gazember’ jelentésben) is az orosz hatására terjedt el. Hasonlóképpen az úttörő szót az orosz пионер [pionyer] hatására kezdték a cserkészmozgalmat utánzó kommunista szervezet tagjainak megnevezésére használni Magyrországon – nálunk valószínűleg román közvetítéssel a ponír alak honosodott meg.

A tanács ’önkormányzat’ jelentésben ekkor vált általánossá (habár már a Tanácsköztársaság idején is előfordult); mifelénk néptanács alakban használját, vagy az idősebbek használják még ma is. Ez egyébként a совет [szovjet] tükörfordítása: a szó az oroszban általános értelemben is ’tanács’-ot jelent. A magyarba persze a szovjet alak is bekerült (már 1917-ben), de inkább melléknévként (’a Szovjetunióval kapcsolatos, ahhoz kötődő’ értelemben), illetve kifejezetten a Szovjetunióban működő szervezet neveként használjuk.

Az eredeti adás 2020. január 30-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.