Farsang, karnevál, fánk
Alig hevertük ki a Márton-nappal kezdődő téli lakmározásokat, vízkereszttel megkezdődött a farsang, amely húshagyókeddig tart – idén majdnem nyolc hétig, február 25-ig*. Jelmezversenyek, álarcos mulatságok, elegáns bálok időszaka ez. Honnan ered a farsang elnevezés? Mi lehet a ranftli, és mi köze a fánknak a tojásrántottához?
Annak ellenére, hogy a farsang nagy része januárra esik, a köztudatban mégis február az igazi farsangi hónap. Ennek az lehet az oka, hogy a farsang farkaként ismert utolsó három farsangi napon van hagyományosan a legnagyobb mulatozás. Szűkebb értelemben ezt a három napot is szokták farsangnak, esetleg karneválnak nevezni. Ez az időszak sosem esik januárra, leggyakrabban februárban van és csak néha csúszik át márciusra. A világhírű riói karnevált is a farsang utolsó hétvégéjén rendezik, csakúgy, mint a mohácsi busójárást.
A legjellegzetesebb farsangi szórakozás a jelmezbál vagy maszkabál, amit szintén szoktunk farsangnak nevezni. Ezen résztvevők jelmezben vannak: maszkot vagy maskarát viselnek. Mindkét szó végső soron az arab mashara ’tréfa, álarcos ember’ jelentésű szóból ered – míg a maszk azaz ’álarc’ a németből, a maskara ’jelmez, álarc’ jelentésben az olaszból került a magyarba. A jelmez nyelvújítási összetett szó, míg az álarc korábbi összetétel, de szintén a nyelvújítás idején terjedt el.
A farsang szó bajor-osztrák eredetű a magyarban, első írásos megjelenése a XIV. század közepéről való. Az eredeti, bajor-osztrák szóban r hang nem szerepelt: vaschanc, vaschang, vassang alakok ismeretesek. A déli németben pedig Fasching alakban fordul elő. A szó a Fastenschank (kb. ’böjti italmérés’ jelentésű) összetett szóból származik (a fasten ’böjtöl’, Schank ’italmérés, söntés’). Így eredetileg a farsangi időszak utolsó napjára, azaz húshagyó keddre utalt, hiszen a másnap kezdődő nagyböjt előtt ezen a napon lehetett utoljára alkoholt fogyasztani. A német eredetű szó a csehben fašank [fasank], vagy többes számban fašanke [fasanke], míg a szlovákban a többes számú fašiangy [fasianki] alakban található meg, a magyarhoz hasonlóan ’farsangi időszak, álarcos mulatság’ jelentésben.
A farsangi mulatságok legjellemzőbb étele a fánk, melynek szalagosnak kell lennie, ha igazán tökéletesre vágyunk. Aa fánk derekán húzódó szalagra két, ma már ritkán használt szavunk is volt. A cingulus latin szó, jelentése ’(föld)öv, zóna’. A ranftli ezzel szemben osztrák eredetű – a Ranftl ’szegély, gyűrű’ jelentésű szó átvétele. Ez a szó az ófelnémet ramft ’szegély, kenyérhéj’ származéka. A szó végi mássalhangzó-torlódás feloldására a magyarban került a szó végére az i, hasonlóan a pertli szóhoz. Az osztrákban a fánk szalagjára is használják a Ranftl szót.
Maga a fánk szó is német eredetű: az erdélyi szászból került a magyarba. A szászok ’tojásrántotta, serpenyőben sült tészta’ értelemben használták a paŋkoх, fōnkoх szót. Az irodalmi németben ennek a Pfannkuchen ’palacsinta, fánk’ jelentésű szó felel meg (Pfanne ’serpenyő’, Kuchen ’kalács, sütemény’). A magyarba két formában is átkerült a szó. Erdély déli részén a szó első mássalhangzóját p-nek ejtették, ebből lett a keleti nyelvjárásokban fellelhető pánkó ’fánk, kalács, lángos’ jelentéssel. Az észak-erdélyi f-kezdetű változatból fánkó alakban került a szó a magyarba. A szóvégi ó-t kicsinyítő képzőnek is lehetett értelmezni, így alakult ki elvonással a ma általánosan használt fánk alak.
*Az eredeti adás 2020. január 7-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban. 2026-ban a farsang február 17-ig tart.