Déli, Keleti, Nyugati – budapesti pályaudvarok

Újabban megint sokat utazok Budapestre vonattal, s felötlött bennem gyerekkorom kérdése: miért hívják a pályaudvarokat úgy, ahogy: Nyugatinak, Keletinek, Délinek. És miért nincs Északi? Kultúrtörténet következik.

Adná magát, hogy a városon belüli elhelyezkedésük alapján kapták a nevüket. A Keletinél ez még csak hagyján, itt még nagyjából rendben is vagyunk. De a Nyugati már ettől északra található, a Déli pedig nyugatra.

Az Index Ma is tanultam valamit! blogja szerint a három ma is működő budapesti fejpályaudvar – azaz olyan pályaudvar, ahová csak egy irányból érkeznek be vonatok – történeti okokból kapta a mai nevét, amely az eredeti építtetőre, illetve az az által eredetileg kiszolgált útirányra utal.

Az első nagy budapesti vasúti pályaudvar a Déli volt, ez 1861-ben nyílt meg Buda állomás néven. A mai nevét 1873-ban kapta, méghozzá a tulajdonos Déli Vaspályatársaságról. Annak a neve pedig azt jelezte, hogy milyen irányba közlekedő járatokat üzemeltetnek: többek között Fiume és Trieszt felé indultak innen a vonatok. Persze ha szigorúan a térképre hagyatkozunk, Magyarországról ezek is inkább délnyugatra találhatók a legnagyobb jóindulattal is, de ennél azért legyünk megengedőbbek, hiszen mégiscsak Dél-Európáról van szó.

A Nyugatit 1877-ben, a Keletit 1884-ben nyitották meg. A mai nevét mindkettő 1892-ben nyerte el, miután egy évvel korábban közös tulajdonba, a MÁV jogelődjének számító Magyar Királyi Államvasutakhoz kerültek. (A kiegyezés után, 1868-ban alapított állami vasúttársaság módszeresen bekebelezte az addig egymástól függetlenül működő magántársaságokat, 1891-re 14 vasúti céget egyesítettek.) Ezeket a neveket is az induló vonatok menetiránya ihlette, még ha ez a mai helyzetből már nem is következtethető ki. Akkoriban ugyanis még a Nyugatira keresztelt pályaudvarról indultak Bécsbe, Párizsba, azaz nyugatra a vonatok, míg a Keletiből a Balkánra vagy éppen Erdélybe. Később aztán ez az átlátható rendszer alaposan összekuszálódott, de az állomások neve túlélte a menetrendváltozásokat, és a mai napig őrzi a korabeli állapotokat – jó nagy kavarodást okozva annak, aki pusztán a logika segítségével próbálja megfejteni az elnevezéseket.

Na de ha olyan nagy divat volt útirányokról elnevezni a pályaudvarokat, akkor hogyhogy nincs Északi? Arrafelé nem jártak vonatok? Dehogynem, olyannyira jártak, hogy az állami vasúti cég első szerzeménye 1868-ban éppen az addigra csődbe ment Magyar Északi Vasút volt. Sőt, a mai Magyarország területének első vasútvonala is ebbe az irányba haladt: 1846. július 15-én nyitották meg Pest és Vác között. Ez még a Pesti indóházból futott ki, amely a mai Nyugati helyének közelében állt, gyakorlatilag annak elődje volt, amíg a Nagykörút építése miatt le nem bontották, hogy felhúzzák helyette a Nyugatit.

Az eredeti adás 2020. febr. 20-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.