Zöldségnevek eredete 2.
Tegnap már számba vettem néhány zöldségünket, azaz neveiknek eredetét, háthat valaki a karácsonyi menü főzése közben csak az az egy izgatna, hogy honnan is ered a paradicsom, káposzta, petrezselyem vagy paprika szavunk. Ma néhány újabbat sorolok fel.
A répa szó (mely lehet sárgarépa is, vagy cukorrépa, marharépa) 1310 körüli jövevényszó valamilyen szláv nyelvből. Megtalálható a horvát-szerbben, a szlovákban és az oroszban repa alakban. A szó feltehetőleg ősi vándorszó, ezt mutatja a latin rapum, rapa és az ófelnémet rouba, ruoppa alak. Az első szótagban lévő magánhangzó a hangsúly hatására nyúlt meg a magyarban. Ezzel szemben a murok kb. 200 évvel későbbi, XVI. század eleji. Szintén szláv jövevényszó, ’egy fajta parlagi növény’ jelentésben, erre utal a horvát-szerb vagy szlovák mrkva, illetve az orosz [morkov], mint ’sárgarépa’ jelentéssel. A szláv szavak eredete tisztázatlan. A szó a magyarba a szóvégi magánhangzók lekopása előtt kerülhetett, lásd a jászol, retek szavakat. Nálunk, illetve a keleti nyelvjárásokban ’sárgarépa’ jelentésben használjuk.
Ha már répa, legyen a retek a következő. Ez is szláv jövevényszó, a szlovénban és a szlovákban redkev, az oroszban regka alakban él.. A szláv szó valószínűleg különféle nyelvekből való átvétel, a latinban radix szó él, ami gyökeret jelent, az ófelnémetben retih alak volt. Szavunk magyar nyelvi előzménye a kikövetkeztetett redky lehetett, ami arra utal, hogy az átvétel a 11-12. században történt meg. A retek szó ’piszok’ jelentése a retkes származékából jött létre, kialakulására a retek is kikelne a kezén (tudniilik olyan piszkos) szólás hathatott.
A fokhagyma összetett szó, amely esetleg török mintára keletkezett a XIV. században. A szó a finnugor nyelvekbe összetételként általában török kölcsönzés útján került. A magyar előtag jelentése: a ’hegynek, a várnak meredeken kiugró része’.
A póréhagyma szintén összetétel, de már XIX. századi. Az póré német eredetű, és ugyanaz a jelentése, mint a teljes szónak, a német nyelvben Porree, a bajor-osztrákban pori alakban él. Ezek az azonos jelentésű középkori francia poree főnévre vezethetők vissza. A póré szó végső forrása azonos paraj szavunkéval, amely a latin hagyma jelentésű porrum szóra vezethető vissza.
Végére hagytam az (ebből a sorból) egyetlen finnugor eredetű zöldségnevünket, s ez a hagyma. Első írásos előfordulása 1211-re tehető. Az ősi, finnugor kori szótövet valószínűleg magyar képzéssel alkottuk. A magyar szótővel rokon a vogul kosem, a zürjén komiz, a votják kumiz, amelyek mind valamiféle hagymának a nevei. A kikövetkeztethető finnugor alapalak a kocsme vagy a kacsme szó. A magyar gy hang fejlődésé hasonló mint a hegy és a vigyáz szavakban. A szó végi végződés feltehetőleg névszóképző, esetleg kicsinyítő képző lehetett.
Az eredeti adás 2019. december 10-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.