A Szóköz podcast fejléce

Mai szólások 3.

Még egy rovatnyi anyag kikerült Balázs Géza egy 2007-es cikkéből a mai szólásokról. Ezek többek között azt bizonyítják, hogy elevenen él a nyelvi humor, a nyelvi képalkotó fantázia.

A megfigyelések szerint a szóláskincs használata az életkor gyarapodásával nő. De van egy másik megfigyelés is: a szólás, szóláshasonlat használata az igényes, a választékos nyelvhasználat velejárója. Ahogy csökken ennek jelentősége, szerepe, úgy csökken a használt szólások száma is. De van a szóláshasználatnak egyéni sajátossága is. Akadnak emberek, akik nagyon sok szólást használnak, „szólásmód-tarisznyának” nevezi őket egy néprajzkutató, mások keveset.

A múltkori adásban emlegetett kevés vagy, mint Mackó-sajtban a brummogás típusú szólások mellett van még egy csoport, amelyet kifejezetten a fiatalok használnak. Ez a típus ugyancsak a másik ember figyelmeztetését szolgálja, és ugyancsak paradoxonra, lehetetlenségre épít; néhány példa: Nehogy már a befőtt rakja el a nagymamát.; Nehogy már a bogyó egye meg a madarat.; Nehogy már a csörgő rázza a gyereket.; Nehogy már a fa tekeredjen a kígyóra.; Nehogy már a fagyi visszanyaljon.; ez tipikusan pesti, de mi is értjük: Nehogy már a Lánchíd folyjon a Duna alatt.; Nehogy már a nyúl vigye a puskát.; Nehogy már a ló mondja meg, merre szántson az eke. – az utóbbi viszont biztos nem az utóbbi évtizedekben született. Ezeknek a szólásoknak az alapja talán egy elszólás lehetett: valaki ahelyett például, hogy a gyerek rázza a csörgőt, azt mondta, a csörgő rázza a gyereket. S ettől kezdve nem volt megállás.

Korábban már emlegettem: a nyelvi részletekre nemcsak a szavak, hanem a szólások, közmondások esetében is ügyelni kell, ne keverjük a szezont a fazonnal. De akár mondhatnám mai szólással: „Ne keverjük össze a harcsa máját a Marcsa hájával” vagy: „… a boka táját a toka bájával”, „… a fartőt a tar fővel”, „… a jó bor kulcsát a kóbor Julcsával”, vagy esetleg „… a csokorban adott bókot a bokorban adott csókkal”.

    Ezek a mesteri fölcserélések egyébként a kiazmusnak nevezett jelenséget, vagyis a keresztező szó-, illetve mondatalakzatot valósítják meg. Lássunk csak néhány bonyolultabb formát: Nem mindegy, hogy egyöntetű, vagy ön egy tetű.; Nem mindegy, hogy mögöttem, vagy nem öttem mög.; Nem mindegy, hogy Gödön van szobrod, vagy Szobon van gödröd.

Az eredeti adás 2020. febr. 18-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.