A köz(-) szavunk

Köz- előtagú szavunk számos és sokféle van: összetett vagy képzet szavak, és a köz önmagában is létező szó. Etimológiája szerint ősi, finnugor kori szó. Lássunk néhányat és használatuk módját.

A köz- előtagú összetételek közül a főnévi utótagúak mind kifogástalanok, pl. közbiztonság, közérdek, közműveltség, közrend, közügy. A befejezett melléknévi igenévi utótagúak elvonással, majd analógiával jöttek létre, pl. közismert, közkedvelt, köztudott. Ez utóbbiak sem helytelenek, de ne mellőzzük szinonimáikat se: ismeretes, népszerű, köztudomású. A sajtónyelvben és a hivatalos stílusban divatozó köztudott, hogy… szerkezet helyett ezeket javasoljuk: köztudomású, hogy…; ismeretes, hogy…

A köz önmagában két dolog közötti kisebb teret, hézagot jelenthet, vagy keresztutcát is jelölhet, két utat, utcát vagy teret összekötő kis utat. Két folyó által határolt területet is köznek nevezünk, például Duna-Tisza köze. Második jelentésében a köz a választékos nyelvben a társadalom, nemzet, nagyobb közösség megnevezésére is használjuk.

A közt második jelentésében kifejezésekben valakinek vagy valaminek van vagy nincs köze valamihez értelemben is szoktuk mondani.

A közbe – bele igekötőknek a jelentése igen közel áll egymáshoz; olykor föl is cserélhetők, pl. közbeiktat v. beleiktat. Jelentéskülönbség van azonban ezek között: közbejön – belejön; közbeszól – beleszól. Vigyázzunk ugyanakkor arra is, hogy amikor azt akarjuk mondani, hogy valami közben teszünk valami egyebet, vagy történt valami, akkor ne hagyjuk le az n-t a szó végéről!

A közé – közzé párosnál ügyelnünk helyesírásukra! A közé névutó (pl. a pénzt a könyv lapjai közé rejtette) egy z-vel, a közzé igekötő (pl. közzétesz valamit nyomtatásban) két z-vel írandó.

Alapjelentésben a közel térbeli elhelyezkedésre vonatkozó határozószó ’majdnem, mintegy’ értelemben is használatos: közel egy hónapja dolgozik rajta; közel egymillió forintba került. Ezt némelyek németességnek tartották, és hibáztatták, de kiderült, hogy (latin hatásra) már a XVI. századtól él vele írott nyelvünk. Sőt a közel szónak ez a funkciója az idegen mintáktól függetlenül, a magyar szemlélet alapján is kialakulhatott. Mivel azonban a sajtó- és a tudományos nyelv valóban túl gyakran használja, váltogassuk rokon értelmű megfelelőivel, a csaknem, majdnem, szinte szavakkal!

Az eredeti adás 2019. október 8-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.