Kvaterkázás 3. – Zsíroskenyér, vajas kenyér

Wacha Imre Kvaterkázás. Anekdoták a XX. század második felének nyelvészeiről, nyelvművelőiről című könyvéből már idéztem egy-két történetet. A Bukfencek a nyelvművelésben alfejezetben olyan humoros példákat gyűjt össze, amelyek bebizonyítják: bizony, a nyelvművelő is ember vagy hogy a politika néha bizony beleszólt a helyesírásba. Nézzük ma, hogy mi is a helyzet a sokak kedvencével, a téli estéken különösen jóleső, hagymás-pirospaprikás zsíros kenyérrel.

Zsíroskenyér – vajas kenyér – vajas és vizes zsemle

A 10. kiadás* közreadása után szinte az egész ország felháborodottan kérdezte, miért kell a vajas kenyér szókapcsolatot, jelzős szerkezetet két szóba, a zsíros kenyeret pedig egy szóba, így: zsíroskenyér.

A helyesírás megalkotói behúzták a nyakukat és mentegetőztek, hogy mindegyik kapcsolatot két szóba kell írni, csak – magyarázgatták bizonyítványukat – sajtóhiba került a helyesírási szabályzat szótári részének szólistájába.

A rossznyelvek szerint azonban más húzódott meg a „sajtóhiba” fedőszó mögött. Máshol van – volt – a kutya elásva!

A rossznyelvek szerint – de ezt a nyelvészek nem mondhatták el, ezért csak pletykaszinten terjedhetett ez a változat – a „szocializmus fejlődése” lapult a „sajtóhiba” mögött. Mert – állítólag (megint egy-két gonosz nyelvű személy szerint) – valamelyik pártkorifeus kisatyaúristen követelte a zsíroskenyérnek az egy szóba írását, mondván: „a szocializmus építésének arra a fokára jutottunk, hogy már mindenkinek jut zsíroskenyér. Ezért a zsíroskenyér már egy fogalom, tehát egy szóba kell írni. Vajas kenyér a szocializmus fejlődésének akkori állapotában még nem kerülhetett mindenki asztalára, ezért két szóba írandó.”

Más hasonló gondok is akadtak, de azok – szerencsére – nem politikai gondok voltak.

Egyik tudós nyelvészünk, a helyesírás kiváló szakértője és a helyesírási szabályzat egyik fő kidolgozója, Fábián Pál tanár úr mesélte, hogy őt a zsíroskenyér – vajas kenyér vita idején a felesége figyelmeztette, hogy nem politikai okokból kell egy szóba vagy külön, két szóba írni a vajaskifli, vajaszsemle, vajassütemény, illetve a vajas kifli, vajas zsemle, vajas sütemény szókat. Lényeges különbséget jelez egy egybe- vagy a két szóba írás. Az egy szóba írt alakok azt jelzik, hogy magában a tésztában van a vaj. A háziasszonyok, pékek a vajaskifli, vajaszsemle tésztáját vajjal gyúrják össze, a vizeszsemle, a vizeskifli tészájába a liszt összegyúrásakor csak vizet, esetleg zsírt vagy olajat tesznek. A két szóba írta alakoknál a kifli, a zsemle, a sütemény vajjal van megkenve. Illetve a két szóba írt vizes szókapcsolatok csak nedvesek.

Néha bizony nem árt, ha a háziasszonyok is beleszólnak a helyesírásba!

Wacha Imre: Kvaterkázás. Bp., Anyanyelváplolók Szövetsége, 2016. 177. old.

*A Helyesírási szabályzat 10. kiadása 1954-ben jelent meg. Jelenleg a 12. kiadás van érvényben.

Az eredeti adás 2017. nov. 29-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .