Szóköz podcast

Pácban van

A farsangfarki* lakmározások, no és nem mellesleg a Gasztrobetyár** receptjei, melyekben nem egyszer finomabbnál finomabb pácokban áznak a húsok, ezek jutatták eszembe, hogy vajon a nagy pácban van szólásunk honnan is eredhet. Mint megtudtam, ez olyannyira késői nyelvünkben, hogy eredetét egy másik szólásnál kell keresni.

Bárdosi Vilmos Szólások, közmondások eredete című Tinta Kiadós szótárában a pácba van/marad, pácban hagy szólás a csáva címszóhoz irányít. Igaz, jelentése ugyanaz, de mi köze a kettőnek egymáshoz? Bárdosi így fogalmaz:

(vki) benne van a csávában (sz): kellemetlen helyzetbe került, bajban van

A szólás a bőripar, a tímárok, cserzővargák szaknyelvéből származik. A csáva a bőr kikészítésekor használatos lúgos lé, amelyet részben hetekig erjesztett, leforrázott kutyaürülékből is készítettek, és amelyben a hústól és inaktól megtisztított és különböző maró anyagokkal kiáztatott állati bőröket 2-3 hétig is áztatták, puhították. Ez a csávázólé, pác (vö. pácban van) rendkívül büdös, kellemetlen szagú folyadék, amelybe beleesni vagy belekeveredni undorító dolog. Átvitt értelemben a megaláztatás, a kínos helyzetbe kerülés jelképévé vált, és számos változatban használatos: beleesik/belekerül a csávába ’kellemetlen helyzetbe, bajba kerül’, belekever a csávába vkit ’bajba kever vkit’, benne hagy a csávában vkit ’cserbenhagy vkit’, csávába esik/kerül ’kellemetlen helyzetbe, bajba kerül’, kihúz a csávából vkit ’kisegít vkit nehéz helyzetéből, bajából’, kimászik a csávából ’kimenti magát egy kellemetlen, szorult helyzetből’, kiránt a csávából vkit ’kisegít vkit nehéz helyzetéből, bajából’. – Itt érdemes arról is szólni, hogy a nyersbőr kikészítésének, kicserzésének technikájából származik a cserbenhagy vkit ’bajban, kellemetlen helyzetben hagy vkit’ jelentésű közismert szavunk is. A bőrök kiáztatása, kicserzése a cserfa vízbe áztatott kérgének savas levében, az ún. cserlében történt. A hónapokig is eltartó folyamat végén nem volt könnyű a csersavas lében ázó bőröket egyenként kivenni a földbe ásott cserzőgödörből. Különösen állt ez a gödör alján levő bőrökre, amelyeket már csak hosszú szárú fogókkal lehetett kiemelni. Gyakran előfordult az is, hogy a mély cserlétől elfedett utolsó bőr a szó szoros értelmében a cser(lé)ben maradt, és ilyenkor vagy teljesen tönkrement, vagy erősen csökkent az értéke. Ez magyarázza a mára már kihalt cserben marad szólásunk eredeti ’értéktelenné, feleslegessé vált’ jelentését, amely később, XVII. századi íróinknál már az átvittebb, ’szégyent vall, felsül’ jelentésben használatos. A cserben marad alakból alakult ki előbb a cserben hagy ’szégyenben hagy’ alak, majd ez rövidült le a napjainkban már egybeírt cserbenhagy igére a mai jelentéssel. Hasonló értelemben használjuk a bajor-osztrák mintára (ich bin in da Baz) alakult vki pácban van/marad, vki vkit (nyakig) pácban hagy szólásokat.

Bárdosi Vilmos: Szólások, közmondások eredete. Bp., Tinta, 2015. 100-101.

Ennek ellenére gyanítom, hogy a pácban van mai használatába az is belejátszik, hogy bizony a sütésre előkészített húsokat jó sok időre, akár napokra is elmerítjük a jó fűszeres páclében – nyakig benne vannak tehát, s a kilátásaik, hát, nem épp a legrózsásabbak, elég, ha csak a felhevített serpenyőre gondolunk. Éppily kellemetlen, ha nyakig pácban vagyunk, vagy benne hagy a pácban valaki.

* Az eredeti adás 2018. febr. 9-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.
** Szintén a Kv. Rádió műsora.

Neked mi a véleményed?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .