Szóköz podcast

Intézménynevek, márkanevek

Olykor mindennapi életünkben is gondot okozhat az intézménynevek írása, főként, ha újabbakról van szó, például egy frissen alapított tanszék vagy egy néhány éves fesztivál. A gondot leginkább az okozza, hogy míg egyfelől nyilván az az irányadó, amit az intézmény, rendezvény magáról közöl, másfelől ezek rendkívül sok esetben nem egyeznek a helyesírási szabályokkal – holott csak le kellene emelni a polcról és analógiás módon megalkotni az új nevet.

A helyesírási szabályzat 186-os és azt követő pontjai szerint az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. Ezek összetartozását, a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi. A világos főszabályon kívül – az intézménynevek körében élő nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészítő szabályt is figyelembe kell venni.

A hivatalok, társadalmi szervezetek, intézmények, tudományos intézetek, alapítványok, pártok, szövetkezetek, vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos, cégszerű vagy széles körben használt nevében – az és kötőszó, valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. Például Magyar Tudományos Akadémia, Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Város Polgármesteri Hivatala, vagy például Kolozsvári Magyar Napok. Az intézménynevek helyesírását azonban nemcsak a szabályok, hanem a tradíció is befolyásolhatja (pl. Pénzügyminisztérium, Külügyminisztérium – mindkettő egybe; Közgazdaságtudományi Egyetem stb.). Ezeknek a neveknek az -i képzős formáját csupa kisbetűvel írjuk (kivétel természetesen ha személynév is szerepel benne, pl. mint a Babeş és a Bolyai az egyetem nevében).

A nagyobb intézmények alárendelt egységeinek (osztályok, részlegek, testületek, bizottságok stb.) teljes neve csak akkor írandó nagybetűvel, ha szükség van az egyediség érzékeltetésére. Az ún. típusmegnevezések (pl. tanszék, osztály, gondnokság, fiók stb.), továbbá az eseti bizottságok, nem állandóan működő részlegek  neve kisbetűs, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy itt is terjed a nagybetűsítés. Erre reagálva a helyesírási szabályzat 2015-ös, 12. Kiadása már elfogadja mind a kis-, mind a nagybetűket.

Gyakran gondot okozott az is, hogy az intézménynevek széles skáláján a jelenlegi helyesírás különbséget tesz a csupa nagybetűs és az ún. vegyes írásmódú nevek között (vö. Park Hotel, Muskátli Panzió, de Szent György fogadó; Madách Színház, de Toldi mozi). Ez, legalább is a szabályzat szerint megoldódott. A pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, szállodák, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők, lakóparkok és a nem önálló intézményt alkotó termek stb. megnevezésében a tulajdonnévi értékű tagot (tagokat) nagy kezdőbetűvel írjuk, az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk.

A rendszeresen ismétlődő rendezvények, kiállítások, vásárok stb. nevét – különösen, ha azok intézményes keretek között működnek – csupa nagy kezdőbetűvel írjuk (Vadászati Világkiállítás, Szegedi Szabadtéri Játékok, Budapesti Tavaszi Fesztivál stb.). Nem érdemes használni, de lehet jelentés-megkülönböztető szerepe is a kis- vagy nagybetűnek. A Kolozsvári Magyar Napok példájánál maradva, ha az idén* kilencedjére megszervezett, intézményesült nagyrendezvényre gondolunk, természetesen minden szava nagybetűvel írandó. Ám ha egy olyan Magyar Napokról beszélünk a sok közül, amelyet történetesen Kolozsváron szerveznek meg, akkor a kolozsvárit kis betűvel lehetne írni…

* Az eredeti adás 2018. márc. 2-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Neked mi a véleményed?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .