Köszönhetők-e a rossz dolgok?

Hétköznapi beszédben vagy a médiában is sokszor hallunk, olvasunk ilyeneket: a földrengésnek köszönhetően sok az áldozat; a helytelen fűtésnek köszönhetően nő a légszennyezés. Érzékenyebbek már valószínűleg fel is kapták a fejüket: köszöni a búbánat! Nos, lássuk, mit mond erről a Nyelvművelő kéziszótár.

A Grétsy László, Kemény Gábor szerkesztette kötetben egy címszó alatt található a köszönhető és a tulajdonítható. Mint írják, az igényes stílus különbséget tesz közöttük, kedvező értelemben az előbbit, kedvezőtlenben az utóbbit alkalmazva: pl. a munkában elért sikerei kivételes szorgalmának köszönhetők; az utóbbi időben elszenvedett vereségek a kulcsjátékosok fáradtságának tulajdoníthatók. A semlegesebb tulajdonítható helyettesítheti a köszönhetőt, fordítva azonban nem – tanácsolják a szótár szerkesztői. És valóban, bár nem mondhatjuk szabálytalannak a korábbi, a köszönhetőt negatív értelemben használó mondatokat sem, talán jobb, ha kerüljük őket.

Szorosan összefügg a fenti példával az okoz és szerez problematikája. Sokan teljesértékű szinonimaként használják, másoknak ettől feláll a szőr a hátán, mondván: nagyon szép estét nem okozni, inkább szerezni szokás, és örömöt is inkább szerzünk, mint okozunk. Bár valamelyes különbségtétel valóban létezik, ez a kérdés is kissé a nyelvi babonák körébe tartozik, mint a köszönhetően – tulajdonítható páros. A Nyelvművelő késziszótár szerint:

„Bár a régi nyelvben – hasonló jelentésük folytán – egyaránt használták őket kedvező, kellemes, ill. kedvezőtlen, kellemetlen dolgokkal kapcsolatban, a választékos nyelvhasználatban napjainkra kialakult bizonyos fokú megoszlás: örömet szerez, de bánatot okoz.

Újabban lazul ez a megkülönböztetés, s terjed a vegyes használat, mégpedig az okoz javára. Ez nem idéz ugyan elő értelmi zavart, s a különbségtevés amúgy is kissé mesterkélt, de a választékos igényű nyelvhasználat kitart a boldogságot, kellemes meglepetést, vidám estét stb. szerez, ill. a bajt, keserűséget, bosszúságot, fájdalmat stb. okoz kettőssége mellett, s az ellentétes változatot pongyolának tekinti.” Holott – teszem hozzá immár jómagam –, aki vegyesen használja, voltaképpen csak a régi formához tér vissza.

Tartozik még egy szó a csokorba: a miatt. A Magyar Nyelvi Szolgáltatóiroda e-nyelv.hu oldalán tette fel a kérdést valaki: Igaz vagy nyelvi babona, hogy a miatt névutót csak úgyszólván rossz ok esetében használhatjuk? Pl.: betegség miatt zárva. A portál szakértői szerint: A miatt névutót ok- és célhatározói jelentésben is használhatjuk (az eső miatt behúzódtam, fáradtsága miatt elesett; illetve: a pénz miatt jöttem). Célhatározóként az -ért raggal vagy a végett névutóval is mondhatjuk: a pénzért, a pénz végett jöttem. A kérdésben megfogalmazott vélekedés tehát nyelvi babona.

Az eredeti adás 2018. június 13-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.