A Szóköz podcast fejléce

A lesz férjem. Vagy hogy is?!

Nemrégiben olvastam egy hozzászólásban: a lesz férjem úgy gondolja… Hirtelen meg is kellett állnom, hogy miről is lehet szó, mielőtt megvilágosodtam volna.

A jövő idő kifejezésére, névszói-igei állítmány esetén, a lesz segédigét használjuk: szép lesz, jó idő lesz, ha lesz pénzem, megveszem stb. A jövő időt akkor is így fejezzük ki, ha jelen időben kitesszük a van-t (jó idő van), s akkor is, amikor jelen időben csak odaérjtük, mint pl. az egyes szám harmadik személyben: szép (tudniilik valami vagy valaki); de szép vagyok, szép vagy.

A lesz férjem szókapcsolat teljesen megállja a helyét, ha az illető azt szeretné mondani, hogy nem marad leány, férjhez fog menni – valamikor. Az említett esetben viszont egy konkrét személyről van szó, aki a beszélőnek a férje lesz, azaz már most a vőlegénye. A rovat elején említett fél mondatot így is mondhatnánk: az, aki a férjem lesz, úgy gondolja. Beszélőnk ezt rövidíthette le a lesz férjem-re, mivel nem jutott eszébe, hogy van erre tökéletes megfelelő: leendő férjem. A leendő pontos jelentése éppen ez: jövendőbeli (bár ezt természetesen nemcsak személyre, hanem a jövőben bekövetkező esemény kifejezésére is lehet érteni, pl. leendő munkahelyem), jövőbeli, bekövetkező, majdani. A Tinta Kiadó Értelmező Szótár+-a az etimológiát is felvázolja: a lesz ige le- tövének származéka, éppúgy, mint a lenni vagy a lehet. Nem teszi hozzá, hogy a le-hez kapcsolódó -endő beálló melléknévi igenévképző pontosan ugyanaz, mint amit a jövendő (ami jön), halandó (ami meghal majd), maradnadó (ami megmarad) esetében használunk, valamint amit ma leginkább a kötelesség, kénytelenség kifejezésére alkalmazunk: megírandó (amit meg kell írni), megfontolandó (amit meg kell fontolni) stb. Megfontolandó hát, hogy használjuk a képzett igéinket, hiszen a magyar nyelvnek épp ez az egyik sajátossága: az a férfi, aki a fárjem lesz, az a leendő férjem.

S ha már vőlegényről, jövendőbeliről esett szó, hadd említsek meg még egy kikopóban levő kifejezést. Ugyancsak a leendőhöz hasonló szóképzéssel keletkezhetett a férjhez menendő lány, vagyis aki férjhez megy. Ennek azonban különlegesebb formája, melyet csak a búzásbesenyi rokonoktól hallottam: aki még nem is leendő férj, csak völegényjelölt, az a vőlegényre menendő. Színesíti nyelvünket, érdemes volna megtartani!

Az eredeti adás 2018. szeptember 11-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Neked mi a véleményed?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .