Június 4. – összetartozás napja
2010-ben fogadta el a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjának június 4-ét, mint az 1920-as békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknapot. Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
De egyáltalán mik az emléknapok? A Nyelv és tudomány Gerő András történész Nemzeti történelemkönyv című kötetét idézi: „Az emléknap az immár nem vallási, hanem nemzeti közösségként definiált világ jelölt napja. Eredete ugyan az egyházi ünnepekre megy vissza, tartalma viszont szekuláris: nem egy vallási közösséghez, hanem a nemzetet adó állampolgárok egyetemességéhez kötődik.” A legelső ilyen emléknap – folytatja a nyest.hu – József nádor emlékének törvénybe iktatása alkalmával keletkezett, de kapott emléknapot Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Erzsébet királyné, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Szent István, Károlyi Mihály, sőt Sztálin is – ahogy erre Gerő András utal. Persze a történelem során nem kizárólag személyek, hanem események is kaptak emléknapot: a köztársaság emléknapja, a holokauszt emléknapja, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja, az aradi vértanúk emléknapja stb.
A 2010. június 4-i első emléknap, mely a nemzeti összetartozásról szóló tanúságtételé volt. Narratívájában, az emléknap meghatározásában különösen fontos szerepe van annak a pozitív üzenetnek, amely szerint a beterjesztő elhatárolódott a Trianont – úgymond – teherként kezelő korszaktól, és a jövőbe mutató összefogásra helyezte a hangsúlyt.
A világhálón rákeresve az emléknapra kis- és nagybetűs írásmóddal egyaránt találkozunk, s ha mondjuk rendezvényt szervezünk e napra, akkor igencsak érdekelhet bennünket, hogy hogyan is kell helyesen leírni. A Magyar Nyelvi Szolgáltatóiroda e-nyelv.hu oldalán ezt a választ találjuk: „A 145. szabálypont szerint az ünnepeket, nevezetes napokat kis kezdőbetűvel írjuk, bár olykor nagy az érzelmi töltésük. A nemzeti összetartozás napja a szabályzat szerint tehát kis kezdőbetűs.” Annak ellenére, hogy a 2010. évi XLV. törvénybe foglalt hivatalos nevén naggyal kellene írni, a helyesírás szerint kicsivel…
Akinek viszont ez nehezére esik, de helyesen is szeretne írni, annak javasolhatom esetleg a teljesen nagybetűs írásmódot. Lehet, hogy egyesek szemét bántani fogja, de legalább helyesírásilag nem lehet belekötni.
Az eredeti adás 2019. június 4-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.
