Tüsténkedik

Hál’ Istennek, időről időre kapok olvasói üzeneteket, leveleket, melyekben ilyen-olyan nyelvi érdekesség, vagy akár egy-egy szó konkrét helyesírása felől érdeklődnek. Szeretném ezúttal is megköszönni nekik a jó ötleteket, és buzdítani többi hallgatómat, hogy bátran jelezzék, ha valamiről hallani szeretnének, amennyiben tőlem telik, igyekszem megfelelni.

Nem meglepő talán ezek után, hogy a mai Szóköz témáját egyik hallgatómtól kaptam a napokban. Ezt írja:

Mikor, illetve hogyan helyesek az alábbi párok:
– tüsténkedik vagy tüsténtkedik?
– fáradság vagy fáradtság

Hallgatóm jól emlékezett, a fáradság – fáradtság kérdéséről már volt szó rovatunkban. Egyik legkönnyebben összekeverhető és leggyakrabban eltévesztett szópárunk ez – előbbi ds-sel, utóbbi dts-sel írandó. Jelentésük elég közel áll egymáshoz, és élőbeszédben alig hallani a különbséget. Így sokszor olvasni: nem vette a fáradtságot, holott a fáradtságot (dts-sel) csupán érezni lehet, tudniillik ha fáradtak vagyunk. Az előbbi példa helyesen: nem vette a fáradságot. A fáradság tehát, t nélkül: fáradozás, erőfeszítés; a fáradtság (dts-sel): (el)fáradt állapot, érzés. Kiejtésben alig-alig vehető észre különbség, ezért is különösen fontos, hogy tudjuk: hogyan kell helyesen leírni.

Bevallom, a tüsténkedik szó tüsténtkedik változatával még nem találkoztam, de meglepetésemre, bár mint levélírónk talán tudja is: valóban létező szóról írt. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint a tüsténkedik szó mai jelentése: igyekszik, siet, sürög-forog, türelmetlenül tesz-vesz; régebben tűnődik, töpreng, töri a fejét jelentésben is használták. Ugyancsak az értelmező szótár jegyzi meg: tájszóként megjelenik a tüsténtkedik is. Bár ez utóbbi szót a helyesírásellenőrzők egyértelműen hibásként húzzák alá, és a standard nyelvben nem is helyénvaló, utána kerestem, hogy honnan eredhet ez a forma – de sok biztosat nem találtam.

A Tinta Kiadó Etimológiai Szótára csak a tüstént szót tartalmazza, ez az 1600-as évek közepén kerülhetett nyelvünkbe. Megszilárdult ragos alakulat, melynek alapszava talán a tő ’valaminek a kezdete’ főnév. Ehhez a tőhöz -st és -ént módhatározóragok kapcsolódtak, ld. az ismét, megint szavakat. Eredetileg helyjelölő határozószó lehetett, az időhatározói jelentés később alakulhatott ki. A szótár az 1700-as évek végére datálja a tüstént igei származékaként a tüsténkediket, egyértelműen ebben a formában, szóközepi t nélkül. Viszont mivel a töve a tüstént szó, tájnyelvi környezetben érthető, hogy tüsténtkedik formában is használatos. Nyilvános beszédben és írásban azonban kerüljük.

Az eredeti adás 2018. december 10-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.